Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 2. szám

82 DR. TIMON ÁKOS a püspöki mind az archidiakoni visitatio ugyanazon jogalapra, a püs­pöki iurisdictióra, támaszkodik ugyan, de azért a püspöki és archidia­koni visitatio nem fedi, hanem kiegészíti egymást. Az archidiakoni visitatiónak különös egyházkormányzati rendeltetése továbbra is fen­marad, az archidiakoni visitatio nem pótolja a püspökit, mert az archi­diakonok nem mint a püspök személyiségének helyettesitői, hanem mint alantas közegei visitálnak. Mi sem természetesebb azonban, mint hogy a két intézménynek ugyanazon jogalapra — a püspöki hatalomra - - való visszahelyezése, azon éles külömbséget, mely azelőtt köztük fennállott, lassankint meg­szüntette, majd olykép egybeolvasztotta, hogy a mai egyházjog szem­pontjából már csak a püspöki visitatio tekinthető az egyházkormányzat rendes eleme gyanánt. Az archidiakonok ugyan még jó ideig hivataluk­nál fogva kötelezvék az évenkinti visitatióra, ismét és ismét előírják azt a particularis egyházak zsinatai;25 de minthogy a tridenti zsinat az archidiaconatus élet-erét elmetszette, valamint maga ezen intézmény, ugy az archidiakonok visitatiója is eltűnik az egyházkormányzat keretéből. Az archidiakonok, mint a káptalanbeli és egyéb egyházi méltóságok viselői, hovatovább csak a püspök egyenes parancsára és csak mint a püspök helyettesei teljesitik a visitatiót; a mi aztán maga után vonta, hogy valamint a vidéki egyházkormányzat egyéb kisebb fontosságú teendőit, ugy az egykori archidiakoni visitatiót is a vice-archidiakonok teljesitik. E visitatio azonban már csak rendkivülileg nyer helyet, s csak akkor, ha a püspök azt különösen elrendeli. Az egyedüli kivételt talán Francziaország képezi, hol egyes püspökmegyékben az archidiakonok önálló visitationalis joga a tridenti zsinat után is megmaradt. 26 II. (A visitatio canonica régibb nyomai Magyarországon. — A XVII. századbeli reform­zsinatok határozatai. — A mandátum visitatorium és a testimonium legale.) A magyar particularis "egyházjog az eddig előadottaknak meg­felelő fejlődési menetet tanúsít. Mig szt. István és szt. László decretumai az archidiakonokról hallgatnak, addig Kálmán decretumai már gyakran emlékeznek róluk. 27 Ez utóbbiakból látjuk, hogy az archidiakonok már a XII. század elején nálunk is önálló egyházkormányzati jelentőségre íh Lásd erre nézve a később idézendő magyar particularis zsinatokat. To­vábbá : Conc. Remense an 1583. Conc. Turonense an 1583. Conc. Biturense an 1584. etc. 26 »Nihilominus Aurelianensis constitutio art. 6.; edictum mensis decembris an 1606. art. 17. archidiaconis servant visitandi ius absque episcoporum consensu. Hac in re cuiusque provinciáé et cuiusque dioecesios usui standum est; sunt enim dioeceses et provinciáé, ut Tulli, Catalauni etc; ubi archidiaconi visitationes agere nisi per episcopi peculiare iussum, mandatumque non possunt.« Richard-Dalmaso : Analysis Conciliorum III. 29. 1. 27 Decr. Colomanni cap. 5., 50., 58—61.-Endlicher Mon. Arp. 360—370. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents