Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)
1884/21 / 1. szám
A HÁZASSÁGI JAVASLAT A TÖRVÉNYHOZÁS ELŐTT 9 a felek arra súlyt helyeznek s a mit egy-egy esetben csak ugy érhetnének el, ha az egyház birói hatalma tisztába hozhatja azt a kérdést, hogy az egyház közege eljárhasson. Lám a Nagy Napóleon, mikor az első házasságát a polgári biró által érvénytelennek mondatta, az érvénytelenség kimondása végett az egyházi bíróság elé is elment s igy készítette elé az útját annak, hogy másodszor is házasodhassék ugy, hogy az egyház közreműködése se legyen kizárva. Az egyházi bíráskodással tehát méltányosan járva el mindenkép el kell számolni, el a polgári házassági intézmény minden fajtájánál. Az a biráskodás azonban a szükségből való polgári házasság mellett a legindokoltabb. Az egyházi bíráskodást a Szilágyi-féle indítvány keretében is meg lehet szívlelni. Szilágyi indítványának keretében a transactiónak elég tere van. Es ez az indítvány érdemül róható fel. Szilágyi Dezső többet tett annál, mintsem hogy az általánosan kötelező polgári házasság vessző-paripáján lovagolt volna. A mit ezen intézmény védelmére mondott, inkább csak hatással volt mondva. Itt Szilágyival a nagy parlamenti debatterrel volt dolgunk. Attól kezdve azonban, midőn a legközelebbi jövő alkotásait vette czélba, már a politikus, a jogász állott az előtérben. Semmi kétség abban, hogy a legközelebbi jövőre nézve nem vette kilátásba az általánosan kötelező polgári házasságot. Erről lemondott, mihelyt indítványával előállott. Es hogy ezen indítvány a polgári házassági jognak a szükségből való polgári házasságkötési forma mellett megejthető codificatiójára is érthető, erre nem csak az indítvány szövege vall, mely egész súlyával a polgári jog és polgári bíráskodáson nyugszik, de abból is kitűnik, hogy Szilágyi második beszédében, akkor, midőn a törvényjavaslat a főrendiházból visszakerült, kiemelte, hogy az indítvány, mely az övé, az osztrák házassági intézmény által támögattatik, habár oly módon, melyhez magát ép nem köti. Az egész vitának Szilágyi Dezső beszéde és indítványa volt mindenesetre a legjobb gyümölcse. Házassági legislatiónkra kihatással lehet. Azt mondanunk sem kellene, hogy Szilágyi a törvényjavaslatot elfogadta. Az ő parlamenti fellépésében a súly azonban az indítványára esik. A megvalósithatásra számított politikai érzék dictálta. Kevésbbé mondható ez az Irányi javaslatára, melyet azonban a képviselőház elfogadott s mely a kötelező polgári házasság behozatalát czélozza. Irányi csak annyiban engedett, hogy a kötelező polgári házasság behozatalára irányuló törvényjavaslatnak
