Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)
1884/21 / 2. szám
A VISITATIO CANONICA A MAGYAR EGYHÁZJOGBAN 79 Cathedraticummal tartoznak megelégedni. A panasz ez időtől kezdve kettős irányú: egyrészt, hogy a püspökök a visitatiót elhanyagolják, másrészt, hogy a szabályszerűnél nagyobb eathedraticumot követelnek és oly nagy kísérettel járnak, hogy eltartása a papságra és a népre elviselhetlen teher. 12 Ez utóbbira nézve már a conc. Toletanum (633. év, can. 4.) elrendeli,13) hogy a visitatio ne nagy kísérettel, csak öt lovas fogattal történjék, hogy egy nap alatt véget érjen s hogy a püspök két solidusnál többet ne követeljen. Az efféle tilalmak gyakran megújittatnak, világos jeléül annak, hogy a gyakorlati életben nem nagy sikerük volt. Különösen érdekes a harmadik laterani egyetemes zsinat idevágó határozata, 14 melyből látjuk, mily fénynyel és mily nagy kísérettel történtek egykoron a visitatiók. E határozat szerint az érsekeknek a viszonyokhoz képest 40—50, a püspököknek 20—30, az archidiakonoknak 5—7 ló használata engedtetik meg, de nem szabad vadászkutyákkal és madarakkal utazni és költséges megvendégelést követelni. Kezdetben a visitatio a püspökök joga és kötelessége,15 de már korán találkozunk helyettesekkel is. Később a helyettesek által tartott visitatio mindinkább szokásba jön, daczára annak, hogy az csak kivételkép van megengedve, csak akkor, ha a püspök személyesen nem mehet, betegség vagy más alapos ok miatt.16 Helyettesül tudós és alkalmas papi személy rendelendő ki és ez rendszerint az archidiakon. A püspökök lassankint nagy vagyonra tevén szert, mindinkább bclevonatnak a világi hatalom sphaerájába, nagy kiterjedésű megyéjük és a politikai élet terén való elfoglaltságuk az évenkinti visitatiót lehetetlenné teszi, miért is az archidiakonok végezik azt, és pedig kezdetben mint a püspök helyettesei, majd később, a XII. századtól kezdve, önjogúlag, saját iurisdictiójuk alapján. 17 Midőn a XII. század folyamában az archidiakonok hatalma tetőpontjára hág, immár kétféle visitationalis jog és kötelezettség áll egymás mellett: a püspöké és az archidiakonoké. Ezáltal azonban az intézmény korántsem vesztett, sőt nyert jelentőségében. Az archidiakonok már csak saját hatalmi érdekükben is erélyesen gyakorolják visitationalis 12 A püspöki visitatiók kiváló jelentőséggel birtak egykoron a világi jog szempontjából is, mert kiindulási alapját képezték a frank birodalomban az utazó törvényszékek (Sendgerichte) intézményének. Thomassin II. 757. 1. 13 Thomassin II. 755. 1. 14 Conc. Lateranense III. an : 1179. can. 4. — Lásd cap. 6. X. de censibus III. 39. —• Ismétli ezt a negyedik laterani zsinat (1215. év) 33. canonja (cap 23. X. de censibus III. 39.). Szigorú büntetéssel fenyegeti a tilalom áthágóit a második lyoni zsinat (1274.). In Sexto tit. 19. cap 2. 15 Az érsekek szintén jogosítva voltak tartományukat visitálni, de az érseki visitationalis jog az egyházi szervezet megszilárdultával jelentőségét veszti. 19 Conc. Toletanum an. 633. can. 36. ; Conc. Meldense an. 845. ; Conc. Lateranense IV. an. 1215. can. 10. etc. 17 Hinschius : Kirchenrecht II. k. 195 —196. 1. — Thomassin II. 762. 1. 6*
