Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/22 / 3. szám

A HÁZASSÁG-BONTÓ OKOK A KELETI KERESZTÉNY EGYHÁZBAN 185 ->Értésünkre jutott, hogy némely helyeken a keresztapák keresztfiaik anyjait, ha utóbb özvegységre jutnak, nőül szokták venni; de miután a szellemi rokonság fontosabb, mint a physikai egyesülés : rendeljük, hogy ez többé ne történjék. Ha azonban ezentúl mégis előfordulna, az illetőket elííbb törvényellenes házasságuk megszüntetésére kell szorítani, azután pedig a házasságtörésre szabott vezekléssel (Epithymia) büntetni.« (Beveregius I. 220.) 4. Cultus disparitás az egyik házastársnak a keresztény hitre való áttérése következtében. Ezen bontó ok szent Pál egy mondásán (I. VII. 13., 15. ad Cor.) alapszik, mely a 6. ökuméni zsinat 82. kánonja utján törvényerőre emelkedett. 5. Püspöki szentség. Azon elv, hogy a püspöknek nem szabad feleséget tartani, a carthagói zsinat 3. és 4. kánonjában foglaltatik; ezen kívül ide vonatkozólag az 5—6. ökuméni zsinat 48. kánonjában a következő intézkedést találjuk : »A püspökké szentelendőnek felesége közös megegyezés szerint elválik férjétől. A püspökké szenteltetés után a nő a püspök székhelyétől távol eső kolostorba lépjen, * a hol a püspök őt eltartani köteles. Az ily nőre, ha arra érdemesnek bizonyul, a Canonissa méltósága ruházható.« 6. Hire-veszés. A férj csak jogi bizonyíték alapján tekinthető híre-veszettnek. A katonai osztályhoz tartozók tekintetében a kánonok csak annyiban tesznek kivételt, hogy a katona feleségének, ha azon hiszemben, hogy férje elveszett, új házasságra lép, a férj visszatérte esetén a tudatlanságból elkövetett bűncselekményt elnézik. II)- értelmű rendelkezéseket tartalmaznak az 5 — 6. ökuméni zsinat 93. kánonja és nagy Vazul 31. és 36. kánonjai. II. Fél-kánoniak azon házasság-bontó okok, melyek az egyház kánonjaiba ugyan fel nem vétettek, de oly szent atyák (különösen nagy Vazul) nyilatkozatain alapulnak, kik az egyházi törvényhozásban részt vettek, s kiknek kánonjait az egyház elfogadta. De csak egyetlen egy ide tartozó eset létezik: ha az egyik házastárs a másiknak beleegyezésével szerzetesi rendbe lép. III. Nem kánoniak a görög-római jog azon bontó okai, melyeket a byzantin uralkodók önkényesen hoztak be, azokat, szintén * E rendelkezés Ausztria-Magyarországra nem alkalmazható, mert itt görögkeleti nokolostor nincs. M. E.