Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 1. szám - Ausztria. Érdekes semmitőszéki határozatok

Külföldi jogélet. AUSZTRIA. ^"Érdekes semmitőszéki határozatok. 1. 1882. decz. 19-én Feichl Ferenczet orgyilkosság miatt a brünni esküdtszéki bíróság kötél általi halálra Ítélte. Feichl n tettet 1880. szept. 28-án követte el. K közben Feichl 1880. szept. havában elkövetett becsületsértés miatt a mahrisch-lrübaui járásbíróság által 1880. okt. 8-án 48 órai fogságra ítéltetett, mely büntetést ugyanazon hó utolsó napjain el is szenvedte. Ha már most az 1880. évi márczius havában elkövetett gyilkosság és az u. a. év szeptember havában elkövetett becsületsértés miatt a bűnvádi eljárás a bünt. perrend 56. §-a szerint egyidejűleg, vagy az 57. {5 szerint elkülönítve folytattatott volna, akkor a bünt. törv. kv. 34., 35. és 50. {5-ai értelmében az első esetben a becsület biztonsága elleni kihágás miatt a konkurráló gyilkosságra szabott halálbüntetés mellett, szabadságvesztés-büntetés nem lett volna kimondható ; utóbbi esetben pedig a bünt. eljár. 264. §-a értelmében a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának a konkurráló gyilkosság büntette miatt később emelt vád elintézéséig függőben lett volna hagyandó, mert a bünt. törv. 50. §-a szerint a halálbüntetés nem levén súlyosbítható, a mellett annál kevésbbé állhat meg az önálló szabadságvesztés-büntetés. A bűnvádi eljárásnak idézett intézkedései s a bünt. törv. 265. §-ának egybevetéséből kétségtelenül következik, hogy a már hozott büntetőítélet s ennek végrehajtása után bár előbb elkövetett s halállal fenyegetett gyilkosság bűntettére a halálbüntetés nem alkalmazható, mert e mellett az előbbi Ítélettel kiszabott s már elszenvedett fogságbüntetésre tekintettel lenni egyáltalán lehetetlen. Ezen okoknál fogva a semmitőszék a főügyész által a törvény megóvása czéljából emelt azon semmiségi panasznak, hogy az esküdtszéki biróság azon határozata által, melylyel Peichl Ferenczre kötél általi halálbüntetést szabott, a bünt. törvkv. 50. és a bünt. eljár. 264. §§-ait megsértette s a büntetés törvényes mértékének határait túllépte, helyt adott, és eme határozatnak megsemmitése mellett nevezettre megfelelő szabadságvesztés-büntetést szabott. II. Az osztrák büntető törvény csalásnál és hivatali hatalommal való visszaélésnél világosan megkívánja a kárositási szándékot. Az esküdtek gyakran igennel felelnek minden kérdésre, de nemmel válaszolnak a kárositási szándékot illető kérdésre ; holott itt a kár a czélbavett jogtalan hátránynak szükségképi következménye, tehát előbbivel azonos. Az innsbrucki esküdtszék nem rég tárgyalta a lansi postamester bűnesetétt melyben ez hivatalos hatalommali visszaéléssel vádoltatott, mert pénzügyi zavarából menekülendő, több postautalványt hamisított, melyek a lansi postahivatalnál befizetve nem voltak, mi által a posta-kincstár ama nem vett összegek fizetésére köteleztetett, tehát megkárosittatott. Vádlott azt vitatta, hogy nem volt szándéka a