Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 1. szám

Uj BÜNTETŐ TÖRVÉNY TERVEZETK OROSZORSZÁG SZAMARA 45 ményt előre nem látta ugyan, de azt előre láthatta vagy előre látni tartozott volna. A gondatlan sági büntettek és vétségek a törvény által meghatározott esetekben, — a gondatlan kihágások a törvény által ki nem vett esetekben büntettetnek. A bizottság készakarva hagyta ki a szándék definitiójából az öntudatosság ismérvét és beérte az akarat felvételével, mert akarni csak tudva lehet. Az akarás és megengedés külön kiemelése a dolus directus és indirectus fogalmainak felel meg. A gondatlanság kettős értelemben fordulhat elő: mint könnyelműség és mint hanyagság. Azon gondatlanság, mely a szöveg szerinti »elöre látni tartozásinak felelne meg, az indokokban körülírva nincs. A kísérlet így határoztatik meg: »Azon cselekvés, melylyel a szándékos bűncselekmény véghezvitele megkezdetik«. A bűntett kísérlete mindig, a vétség kísérlete a törvényben megállapított esetekben, a kihágás kísérlete sohasem büntettetik. A büntetés mértékére nézve a kísérlet az enyhítő körülmény szempontja alá esik. Büntetlen a kísérlet, melylyel a tettes önkényt felhagyott, továbbá, ha nem létező vagy alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan, vastag tudatlanság vagy babonaság folytán választott eszközzel történt; kivéve, ha a cselekedet magában véve tilos. A bűncselekmény azon előkészítése, mely az annak megvalósítására szolgáló eszközök beszerzésében vagy alkalmassá tételében áll, csak a törvény által megjelölt esetekben büntettetik. A javaslat szerzői tartózkodtak annak meghatározásától, mi tekintendő bevégzett bűncselekménynek, mert ez a theoriába tartozik ; ellenben a kísérlet fogalmára nézve, különösen az orosz gyakorlat ingadozására való tekintettel, ajánlatosnak látszott a főbb ismérveket megjelölni. A részesség tekintetében a javaslat elfogadja a tettestárs, felbujtó és segéd fogalmai által jelzett kategóriákat. A büntetés ugyanaz, mely a közvetlen tettesre alkalmazandó, csak a segédeknél engedtetik meg enyhébb büntetés kiszabása, »ha segítségük jelentéktclcn«. A javaslat a bűnszövetséget is a büntetendő cselekmények közé sorozza, vagyis az egy vagy több bűncselekménynél részvételre vak) összebeszélést, de azt csak az egyenkint meghatározandó esetekben tartja büntetendőnek. Az indokolás szerint a részességről szóló darab a jelenlegi orosz jog leghibásabb részei közé tartozik. A büntető törvény összebeszélés folytán és a nélkül létesülő részességet ismer s a különös részben még a bűnszövetség (banda) fogalma is előfordul. A javaslat e megkülönböztetéseket elméletileg helyeseknek tartja ugyan, de azt hiszi, hogy gyakorlatilag értéktelenek. Azért a javaslat nem különbözteti meg a részesek egyes typusait, hanem csak valamennyinek közös ismérvére, a közös megegyezésre, utal. A bűnszövetség az indokolásnak némely helyütt