Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 1. szám

46 DR. TARNAI JÁNOS ingadozó előadása szerint: egy vagy több hasonnemü vagy különböző cselekményre való összeállás, tekintet nélkül a résztvevők számára. VI. fejezet. A büntetés átváltoztatása és enyhítése. A kiskorúak büntetésének átváltoztatására nézve a következő szabályokkal találkozunk a javaslatban: A 17—21. életkorban levő kiskorúaknál a halálbüntetés 15 évi fegyházra vagy 10 évi államfogházra, az életfogytiglani fegyház határozott tartamúra változtatik át; a hat éven felüli fegyház és államfogház, valamint a börtön tartama^ egyharmaddal leszállittatik; a jogok elvonása és a rendőri felügyelet csak fegyházra itéltetés esetében alkalmazható. Az aggkor (70 éven felül) hasonlóképen a büntetés átváltoztatását vonja maga után. Papi személyeken a hierarchicus felebbvalók hajtják végre az ítéletet. Enyhítő körülmények elismerése esetében a biró 1. ha a törvény a büntetés minimumát meghatározza, ezen legalacsonyabb büntetésig mehet le;- 2. ha a minimum meghatározva nincs: a biró más büntetési nemet is alkalmazhat és pedig halál helyett élethossziglani vagy időleges fegyházat vagy hat éven felüli államfogházat, élethossziglani fegyház helyett időleges fegyházat, időleges fegyház helyett börtönt, deportatio helyett 1—10 évi államfogházat, börtön helyett fogházat, .fogház helyett elzárást. — A vizsgálati fogság a büntetésbe beszámítható, »ha a tettes legfölebb hat évi államfogházra, börtönre, fogházra vagy elzáirásra itéltetett«. VII. fejezet. Bűnhalmazat, ipar- és szokásszeríí bűncselekmények, visszaesés. A bűnhalmazatnál a javaslat az ideális concurrentia kizárásával az absorptio rendszerét fogadta el. Két vagy több, még el nem birált jogsértés esetén a bíróság minden egyes cselekmény büntetését megállapítja és a legsúlyosabbat alkalmazza, s ha a concurráló legsúlyosabb jogsértés többször követtetett el, a pénzbüntetést kétszeres összegig emelheti, a fogházat egy félévvel nagyobb, a többi büntetést egy évvel hosszabb tartamban alkalmazhatja a kimért legnagyobb tartamon felül, sot szokásos bűncselekmény esetében külön fokozat szerint még súlyosíthatja. A ki az ítélet jogerőre emelkedése után vagy a büntetés elszenvedése alatt újabb bűncselekményt követ el, az általános szabályok szerint büntettetik, de a végrehajtás az első ítélet végrehajtása után foganatosittatik. Ha a későbbi marasztalás enyhébb büntetési nemre szól akkor az előbbivel egyesittetik s a tartam egy bizonyos skála szerint leszállittatik; ha pedig a későbbi büntetés súlyosabb nemű, akkor a régibb büntetés egyesittetik a későbbivel, az előbbinek ugyanazon fokozat szerinti leszállítása mellett. A büntetés elszenvedése után elkövetett bűncselekmény, az általános elvek szerint büntettetik. Ha a visszaeső cselekmény az előbbivel egy nemhez vagy fajhoz tartozik, akkor nemileg súlyosabb büntetés