Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 1. szám

44 DR. TARNAI JÁNOS A bizottság tudatosan mellőzte a beszámítást enyhítő körülményeket, melyeknek csak a büntetés mértékére engedett befolyást. Nem számíttatik be továbbá a cselekmény akkor sem, ha a tettes az elkövetéskor élete tizedik évét még be nem töltötte ; ily gyermekek házi vagy közintézeti fenyítésnek és nevelésnek vethetők alá. A tizediktől a tizenhetedik évig csak akkor nincs beszámítás, ha a tettesben hiányzott a belátás. Az ezen kategóriába tartozó tettesek büntetésénél fokozatos enyhítés alkalmaztatik, jogvesztés ellenük ki nem mondható és halmazat stb. esetén a súlyositástól mentesek. Büntetésöket közös fogságban, de a felnőttektől elkülönítve szenvedik. Nem számíttatik be azon cselekmény, melyet a tettes előre nem láthatott vagy el nem háríthatott; továbbá a bár tiltott cselekmény eredménye, ha a tettes azt előre nem láthatta vagy el nem háríthatta. Ha a tettes nem ismerte azon körülményeket, melyek a tett bűnös természetét vagy a bűnösség fokozását eredményezik, ezek — kivéve ha a törvény épén e tudatlanságot bünteti — be nem számithatók. Ép oly kevéssé éri büntetőjogi felelősség azt, ki törvényt vagy törvényes szolgálati parancsot teljesített. A jogos védelem lényegileg ugy van szabályozva, mint a magyar btk. 79. §-ában. A javaslat tehát nem azon elmélet álláspontján áll, mely a megengedett magánvédelemben csak büntetést csökkentő, mentő körülményt lát, hanem azon theoriát fogadta el, mely bizonyos viszonyok között a személyi és vagyoni jogoknak erőszakos megóvását jogszerű, az államot támogató cselekménynek tekinti. A végszükségben elkövetett cselekmények a javaslat szerint a b nem számithatók közé soroltatnak. A magyar btk.-höz hasonlítva annyiba mutatkozik eltérés, hogy a mi törvényünk szerint a végszükség csak büntetlenséget állapit meg, hogy az idegen élet (nemcsak a hozzátartozóké) megvédése is mentesít és hogy a veszély vétlensége és jelenlegessége nem kívántatik. Be nem számitható az orosz javaslat szerint azon cselekmény sem, mely az egészség, szabadság, nemi becsület vagy más személyi vagy vagyoni javak megmentésére követtetett el, ha a tettes alaposan hihette, hogy az általa okozott kár, a megmentendő joghoz visszonyitva, jelentéktelen. Az indokolás kifejti, hogy a végszükségnél nem lehet szó a cselekmény jogszerűségéről, mert a tettes oly személyeknek okoz kárt, kik nem is okai a veszélynek. A félelem, a baj eltűrése és a jogtalanság elkövetése közötti választás kényszere menthetik, de nem igazolhatják a tettet. V. fejezet. A bűnösség nemei, kísérlet és részes s é g. A bűncselekmény szándékos, ha a tettes az elkövetést akarta vagy az eredményt bekövetkezni engedte; gondatlan, ha a tettes, az eredményt előre látván, azt elhárítani akarta, vagy az ered