Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 1. szám

44 DR. TARNAI JÁNOS A bizottság tudatosan mellőzte a beszámítást enyhítő körülmé­nyeket, melyeknek csak a büntetés mértékére engedett befolyást. Nem számíttatik be továbbá a cselekmény akkor sem, ha a tettes az elkövetéskor élete tizedik évét még be nem töltötte ; ily gyermekek házi vagy közintézeti fenyítésnek és nevelésnek vethetők alá. A tizedik­től a tizenhetedik évig csak akkor nincs beszámítás, ha a tettesben hiányzott a belátás. Az ezen kategóriába tartozó tettesek büntetésénél fokozatos enyhítés alkalmaztatik, jogvesztés ellenük ki nem mondható és halmazat stb. esetén a súlyositástól mentesek. Büntetésöket közös fogságban, de a felnőttektől elkülönítve szenvedik. Nem számíttatik be azon cselekmény, melyet a tettes előre nem láthatott vagy el nem háríthatott; továbbá a bár tiltott cselekmény eredménye, ha a tettes azt előre nem láthatta vagy el nem háríthatta. Ha a tettes nem ismerte azon körülményeket, melyek a tett bűnös ter­mészetét vagy a bűnösség fokozását eredményezik, ezek — kivéve ha a törvény épén e tudatlanságot bünteti — be nem számithatók. Ép oly kevéssé éri büntetőjogi felelősség azt, ki törvényt vagy törvényes szol­gálati parancsot teljesített. A jogos védelem lényegileg ugy van szabályozva, mint a magyar btk. 79. §-ában. A javaslat tehát nem azon elmélet álláspontján áll, mely a megengedett magánvédelemben csak büntetést csökkentő, mentő körülményt lát, hanem azon theoriát fogadta el, mely bizonyos viszonyok között a személyi és vagyoni jogoknak erőszakos megóvását jogszerű, az államot támogató cselekménynek tekinti. A végszükségben elkövetett cselekmények a javaslat szerint a b nem számithatók közé soroltatnak. A magyar btk.-höz hasonlítva annyiba mutatkozik eltérés, hogy a mi törvényünk szerint a végszükség csak bün­tetlenséget állapit meg, hogy az idegen élet (nemcsak a hozzátartozóké) megvédése is mentesít és hogy a veszély vétlensége és jelenlegessége nem kívántatik. Be nem számitható az orosz javaslat szerint azon cse­lekmény sem, mely az egészség, szabadság, nemi becsület vagy más személyi vagy vagyoni javak megmentésére követtetett el, ha a tettes alaposan hihette, hogy az általa okozott kár, a megmentendő joghoz visszonyitva, jelentéktelen. Az indokolás kifejti, hogy a végszükségnél nem lehet szó a cse­lekmény jogszerűségéről, mert a tettes oly személyeknek okoz kárt, kik nem is okai a veszélynek. A félelem, a baj eltűrése és a jogtalanság elkövetése közötti választás kényszere menthetik, de nem igazolhatják a tettet. V. fejezet. A bűnösség nemei, kísérlet és részes s é g. A bűncselekmény szándékos, ha a tettes az elkövetést akarta vagy az eredményt bekövetkezni engedte; gondatlan, ha a tettes, az eredményt előre látván, azt elhárítani akarta, vagy az ered

Next

/
Thumbnails
Contents