Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 1. szám

24 DR. HEIL FAUSZTIN A toscanai btkv. »olasz büntető törvénykönyv«; test a nemzet testéből, vér a nemzet véréből. Olasz genius alkotása. Harmincz éves kora daczára s daczára azon óriási haladásnak, melyet azóta a tudomány tett, mondhatni, sok tekintetben most is a modern olasz büntető jogtudomány színvonalán álló mü! A miért csak sajnálni lehet, hogy Olaszországon kivül oly kevéssé ismerik. Egyedüli hiánya ezen törvénynek, mely a Carrara által annyira dicsőitett Giuseppe Puccioni 1838-ban készített javaslata után lett alkotva, hogy jóllehet az az egykorú tudomány utolsó vívmányainak megtestesülése, néha fogalmai gyakorlatilag' nehezen kezelhetők, a mennyiben bizonyos subtilis — nem olasz, hanem germán abstractiók, bármily szépek is az elméletben, homályossá teszik a gyakorlati életnek szánt törvényt. Kiváló a nyelvezet tisztasága s a technológia tökélye, egyes részletektől eltekintve, a hol, mint Carrara mondja : a germán újításoknak a szerző előnyt adott az olasz iskola classicus nomenclaturája fölött. Ez a törvénykönyv szerkesztőjének, Mori Ferencznek, a germanismus iránt talán túlságos rokonszenvének eredménye. Érdemleges hiánya a btkvnek, némileg asceticus színezete. Túlságos szigor a vallás elleni delictumoknál. A mi abban leli magyarázatát, hogy Mori eredetileg theologus és hittudor volt. Másik hiánya, melyet, minthogy a tervezetben nem volt, Carrara Mori jellemgyengeségének tulajdonit, a ki inkább engedett meggyőződésből, semhogy tervezete sorsát koczkáztassa, az akkor már észlelhető reactionarius áramlattal való megalkuvás. A mi egyrészt a politikai bűntettek iránti túlságos szigorában, másrészt némely hivatali bűntettek iránt tanúsított, nem indokolható elnézésében nyilvánul. * Visszatérve a jelenlegi olasz állapotok ecseteléséhez, a két btkv. teljesen elütő jellege nem kevésbbé emeli a fennálló állapotok visszásságát. A ki ismeri az olasz büntető judicaturát, s látja a három különböző btkv. szerint itélő öt semmitöszék (Turin, Flórencz, Róma, Nápoly, Palermo) alapfelfogásában mindennek daczára nyilvánuló egységet: az önkénytelenül meghajol az olasz tudomány hatalma előtt. Nálunk, mint nem rég, pedig illetékes körben hallani alkalmam volt, vannak, a kik kifogásolják, hogy a m. k. Curia nagyon is tudományosan indokolja Ítéleteit. Persze, sokkal kényelmesebb lenne azon polgári ítélet mintájára: »Liquidum est debitum, solvas ebadta, punctum«, körülbelül ilyen indokolással beérni: hunczut, gazember, fel kell akasztania. Hogy mindezen visszásságok mellett a büntető-törvény codificalásának kísérletei Olaszhonban mai napig eredményre nem vezettek, annak egyedüli oka: a halálbüntetés kérdése. * Mellőzve azt, hogy a tervezet a halálbüntetést nem fogadta el.