Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 2. szám

CSÁSZÁRI POSTARENDT. A TIIEüDOSIUS- ÉS JUSTINIAN-FÉLE CODEXEKBEN Ijl össze két állat fogandó s azokat is csak a betegek részére vegye igénybé. Ez intézkedést kiegészíti egy 407-beli császári rendelet, :!:! mely megparancsolja, hogy a duces és saját officiumaik, ha egyszer kineveztetésük provinciájába értek, ne használják többé a postát, hanem a katonai meneteléseknél, 34 saját s illetve a katonaság szekereit vegyék igénybe. Egyébként azonban a posta használata közügyekben, még a legalantosabb hivatalnokokra (officia és scholae tagjai) is ki volt terjesztve, 35 a mint ez Anastasius császár egy érdekes rendeletéből 3íi látszik. Ez utóbbiak alkalmaztattak legtöbbnyire futárszolgálatra, kisebb küldemények, közpénzek vitelére és a szállítmányok kíséretéül s rájuk nézve rendelé el a nevezett császár, hogy az egész keleti részben, 37 ugy a fő-, mint a mellékvonalokon, az illetékes hatóság által kiállított jegy alapján csak egy-egy lovat használhassanak, kivévén ha maga a császár állítana ki az illető részére különös jegyet, melyben egynél több ló igénybe vétele engedtetik meg. Ez intézkedés azonban nem vonatkozik azokra, kik közpénzeket szállítanak, 38 »mert ez esetben természetes, hogy különös császári engedély nélkül is annyi ló vétethessék igénybe, a mennyi a pénz szállítása és megvédése végett szükséges.« A »tractus Orientalis«-ra vonatkozó ezen korlátozás pedig abban leli magyarázatát, hogy ott a postaközlekedéshez szükséges állatok beszerzése nagy nehézségekbe ütközött; e körülmény magyarázza meg a nevezett Anastasius császár elődjének, Leónak, a jelzett intézkedéssel azonos okból származó s Pusaeus praefectus praetorio-hoz intézett rendeletét, melylyel az u. n. cursus clabularis-féle postajáratokat az egész keleti vonalon megszüntette. 39 Szóval elvben a posta hasznása L. 66. C. Th. h. t. L. 20. C. h. t. 34 »Expeditio militaris«. 35 V. ö. L. 49. C. Th. h. t. 38 L. 23. C. h. t. 37 »Per totius Orientális tractusc. 38 »Exceptis his, qui publicas pecunias devehunt«. 39 L. 22. C. h. t. : »Elrendeljük, — mond a császár — hogy a cursus clabularis az egész keleti vonalon és azon városok és vidékeken, melyekről jelentést tettél, beszüntettessék, de ugy, hogy legvitézebb csapataink áthelyezései alkalmával, — (ha t. i. »felségünk« (serenitas nostra) elrendelné, hogy egyik állomási helyükről a másikra tétessenek át és az útijegyeket, a szokáshoz képest, a postalovak használatához kiállíttatná), — hasonlóképen a fegyverek szokásos szállítása és a követek utazásai alkalmával, azon összegek, melyek az állatokat bérbeadó tulajdonosoknak fizetendők lesznek, neked számíttassanak fel. E tekintetben pedig elrendeljük, hogy kívüled senki más tartományi helytartónak (judici), bármily méltóságot is viseljen, ne legyen joga az állatok használatára jogosító jegyeket (tractorias) kiállítani«. E helyből látható, mily nagy szerepet játszott a posta a csapatok, valamint holmijaik, úgyszintén a fegyverszállítások alkalmából. E részben a teherposta-járatok (cursus clabularis) használtattak és minthogy a keleten ezen postajáratok, Pusaeus praef. praet. előterjesztésére meg lettek szüntetve, a szükségnek aképen tettek eleget, hogy esetről esetre, a praef. praet. által kiállított jegy alapján állatokat béreltek, a fuvarosok kifizetése, a jegy felmutatása mellett a praef. praet. által eszközöltetvén.