Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 1. szám

KOVÁTS GYULA A főrendiházban — nem ugy mint a képviselőházban — a papoktól lehetett a legtöbb tájékoztatót várni. És nincs csalódásra ok. Alig hogy felmerült a képviselőházban a házassági ügy olyatén szabályozása, mely nem az átalános kötelező polgári házasság értelmében szólana, egyházi részről a készülődés a kisebb követelés ellen sem hiányzott. Az egri érsek nyíltan kimondotta, hogy a házasság egyházi vagy polgári volta az ő szemében nem azon fordul meg, hogy melyik a házasulókat összeadó közeg, de azon, hogy mi fajta jog az, mely a házasságot szabályozza, mi fajta biró az, ki a házasság felett itél. Lenne bár — ha a jog s az itélőbiró világi — az összeadás egyházi, ő már polgári házasságot neszel. Egy magyar Maurus Capellari. Maurus Capellari (később XVI. Gergely pápa) egy hires constitutiójában, mely VII. Pius neve alatt jelent meg, arra jajdult fel, hogy Lombardiába és Velenczébe az osztrák codexnek a katholikusokat sújtó házassági jogát voltak behozandók. Ilyesvalamitől fél az egri érsek is. Ugy látszik igen életre való s kivihető dolognak tekinti. Bizony nem ártana ezen a nyomon haladni. Az egri érsek az átalános kötelező polgári házasságot kevésbe vette. Nem igen találta szükségesnek ellene harczolni. Ezt a tért a kalocsai érseknek engedte át, ki belőle a magáét ugyancsak kivette. A legspeciálisabb vitát a hármas bizottságban egyházi részről a törvényjavaslat ellen a beszterczebányai püspök vitte, midőn b. Roszner Ervinnek felelt a felől, hogy mennyibe kell venni azt, hogy a keresztény és zsidó közötti bontó akadály alól a római szék olykor dispensatiókat adott. A szatmári püspök a hármas bizottságban még tartózkodó állást foglalt el, persze nem a javaslat elvetésére, hanem a vita érdemére nézve. Mindezek papi részről elmondva legkevésbbé lephettek meg benünket. Leginkább azonban az egri érseket csodálhatjuk, ki opportunusnak látta az egyházi jurisdictio álláspontjából irni körül az egyház álláspontját, midőn ezen egyházi jurisdictio védelmére viszonyaink között nem sok dicsőt lehet mondani. A szentszéki judicatura sokszor igen furcsa színben tűnik fel. És ez nem csak annálfogva történik, hogy a házassági jogoknak igen tarka világában élünk s hogy ennélfogva a szentszéki bíráskodás is szenved az alatt, hogy nincs valamikép is egységes házassági jogunk. Egyéb baj is kirí azokból a szentszéki ítéletekből s a mi bizony nem egyéb, minthogy a magyar szentszékeken a kánoni jognak az ismerete nagyon megcsappant. Szentszékeink a saját