Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)
1884/21 / 2. szám
DR. KISS M. CS. POSTARKNDT. A THF.ODOSIUS- ES JUSTINIAN-FF.LF. CODF.XKKBF.N 127 letek vannak egybegyűjtve s a melyekben egy, az összeállítás módjánál fogva ugyan rendszertelen, egyrészt túlságos aprólékosságig menő, másrészt ismét hézagos és ismétlődésekben bővelkedő, de a keresztény császári korbeli postaberendezést és kezelést elég tüzetesen szabályozó postarendtartással találkozunk. E czímek tartalmának rendszeres megismertetésével foglalkoznak a következő sorok, a nélkül hogy a római postaintézmény eredetének, történeti fejlődésének és közgazdasági jelentőségének 3 tüzetes mélta3 A római forgalmi viszonyok, az útak, utazások, közlekedési eszközök stb. tudományos s rendkívül lebilincselő vázolása lelhető fel Friedlander fennebb idézett müve 2-dik kötetében, melynek ide vonatkozó fejtegetései valóban páratlanok ; de a nagybecsű munkában, fájdalom, csak alig két lapot találunk a római postaintézménynek szentelve. Két munka jelent meg azonban a legújabb időkben, egyik a nagynevű Stephan Henrik német birodalmi főpostamester tollából (»Das Verkehrsleben im Alterthum«, a Rammer-féle »Histor. Taschenbuch« 1868-iki sorozatában), a másik a Calvary-féle philologiai és archaeologiai könyvtár 32-dik és 33-dik kötetében Hudemann szerzőtől, »Geschichte des röm. Postwesens wahrend der Kaiserzeit« czím alatt. Az előbbi tüzetesen, az utóbbi pedig —• (túlnyomólag Friedlander és Stephan műveire támaszkodva) — kizárólag a római császári posta történetével foglalkozik. Mindkettőnek nagy érdeme, hogy az ó-kori és különösen a római közlekedési viszonyokról rendszeres képet nyújtanak s e tekintetben az ide vonatkozó, mindössze nem nagy számú régibb művek eredményeit helyesbítik és kiegészítik. Mindkettőnek hiánya, hogy a római postaintézmény keresztény-császári korbeli történetének leggazdagabb forrásbányáját, a két császári törvénykönyv idevágó nagyszámú rendeleteit, nem aknázzák ki, jóllehet az azokon kivül eső adatokat — tisztelet és elismerés érette — hangyaszorgalommal gyűjtötték. Másrészt azonban egyes felhasznált rendeleteket hibásan értelmeznek, a minek következménye abban nyilvánul, hogy az ide vonatkozó czímek kimerítő és rendszeres feldolgozása alapján, sok fontos pont tekintetében más eredmény derül ki, mint a milyennel műveikben találkozunk, más, általuk mellőzött pontok tekintetében új világosság kezd feltűnni. Hogy például a római és pedig ugy a személy-, mint a teherposta húzamosan magánosoknak is rendelkezésére állott, hogy a teherposta még a Cod. Theodos. idejében és ezt követőleg is használtatott általuk, hogy a császári rendelkezések amaz egész sorozatának, mely a posta használatára jogositó jegy kiállítása körül mind nagyobb és nagyobb korlátokat léptetett életbe, ratiója ép a postának magánosak által történt használatában s az e körüli óriási visszaélésekben keresendő, ez, a mint ki fog tűnni a két törvénykönyv vonatkozó czímeiböl, éppen olyan tisztán látható, mint a mily kétségtelen másfelől az is, hogy a keresztény-császári időszak folyamában egyes vonalokon maga a császári kincstár közvetlenül kénytelen a posta fentartási költségeit fedezni, holott ezek az előtt kizárólag a provinciales, illetve curialest terhelék. Bizonyos az is, hogy már a Justiniani codex életbeléptetése előtt feltalálható némely helyeken az u. n. postamesteri intézmény is. Az sem szenved kétséget, hogy a Cod. Theod. mindazon rendeleteit, melyek a justiniani codexbe is átmentek, majdnem betűnként kell a két kódexben előforduló szövegeik szerint összehasonlítanunk, mert a justiniani codexben szemlélhető változások, ép ugy mint igen sok rendeletnek ez utóbbi törvénykönyvből való teljes kihagyása, fényt vetnek ama fontos változásokra, melyek a postát a két törvénykönyv közötti időben érték. A kérdésnek ezen bizonyára fontos, de más ágai tekintetében is, a többször emiitett törvénykönyvezímek részletes feldolgozása alapján más eredményre kell jutnunk, mint a milyent az emiitett müvekben szemlélhetünk s bármily elévülhetetlen érdemeket szereztek azok maguknak, a római posta politikai és gazdasági jelentőségének, ha nem is mindenben helyeselhető ez sok részben kiegészítéseket és helyesbítéseket tűrő feltárásával ; bármennyire méltánylandó azon igyekezet, melylyel a posta-
