Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 2. szám

n6 DK. FKKETE GYU1.A 1734-ken gyártatott 8.244,982 gallon rozspálinka 1744 » » 10.581,900 » » 1750 » » 11.200,000 » » A termelés növekedésével egyenlépést tartott a fogyasztás is. Ennek kör vetkeztében elhatározta a parlament, hogy szükségessé vált a pálinka kicsibeni eladásának szabályozása. Különös gond fordittatott a csempészet elnyomására. így keletkezett az 1751-ki hires »Tippling Act«, mely már nevezetes feltételekhez köti a korcsmáros üzletet. Az engedély csak egy évi tartamúnak mondatott ki; tiltatott a részegség tudva megengedése, játék eltűrése ; ünnepeken italt csak utasnak engedtetett kiszolgáltatni. E feltételek alapját képezik a ma érvényben levő jog e tárgyakra vonatkozó rendelkezéseinek. Ezután kevesebb szesz fogyasztatott, de annál több sör, a germán népek eme nemzeti itala, de egyszersmind mérge. Minthogy tehát kielégítő sikert e törvény sem eredményezett, már 1753-ban megkövetelte az új acta, mely az előbbi törvényeket elégteleneknek nyilvánította, azoktól, kik engegélyért folyamodtak, hogy a lelkész vagy más 3, esetleg 4 előkelő polgár által kiállított erkölcsi bizonyítványt mutassanak fel. Az engedély időtartama csak egy évre állapíttatott meg. Minthogy azonban az új reformok daczára a régi baj állandó maradt, sőt növekedett: 1828-ban általános törvény hozatott, mely, mint az előbbi, csak évről évre állapította meg az engedélyek kiállítását. Az engedély az italmérési ház ajtaján volt kifüggesztendő ; tiltatott lerészegedésig italt adni; az italmérési helyiség csődület esetében bezárandó; vasárnapi isteni tisztelet alatt tiltatott az italmérés; ismert rosz erkölcsű egyének kitiltandók a helyiségből stb. E törvény megszegését 100 fontig terjedő pénzbüntetéssel fenyegették. Csakhamar követte e törvényt a »Metropolitan police Act«, melynél fogva tilalmaztatik 16 éven alóli ifjaknak szeszes italok eladása. — Ezen, eleinte csak a főváros és környékén, később azonban az egész országra kiterjedő rendszabály áldásos eredményt szült. Azért visszatért hozzá a legújabb törvény is. Csakhamar azonban maga a törvényhozó romba döntött mindent azon szerencsétlen aktájával, mely általában megengedte a sör és almabor kicsiben eladását (An act to permit the generál sale of beér and cider by retail in England). Ezen nyomorú törvénynek, mely az elbutító sörben ártatlan italt látott, legszembeötlőbb rendelkezése az, a mely megengedi, hogy csekély összeg lefizetése mellett (2 guinea) bármely házbirtokos bármely házban árulhasson sört kicsiben. Ezen törvény azt eredményezte, a mit nálunk a nemesi regale-jog : egy egész osztályát a privilégium gyakorlóinak, kiknek érdekökben állott mentől több nyereséget húzni e gazdag jövedelmi forrásból. A jövedelmet élvezték is az