Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 2. szám

A SZESZES ITAI.OKKAI.I KERESK. JOGÁNAK FEJLŐDÉSE ANGOLORSZÁGBAN I 17 ingatlan vagyon tulajdonosai; de a mit a társadalom egyik osztálya nyert, azon nyereség lön a másik rész halálának oka. Ily viszonyok közt 1834-ben ismét felvette a brit parlament a szeszes italokkali kereskedés mikénti szabályozásának ügyét. Mindenekelőtt bizottság küldetett ki a parlament legkitűnőbb szakértő férfiaiból, mely beható tárgyalás alá vévén az egész ügyet, miután mindenekelőtt az iszákosság szörnyű elterjedését igazolta s e bűn társadalmi veszélyeit kimutatta, kidolgozta az orvoslás védrendszabályait is. E nagyérdekü javaslat azon pontjai, melyek a szeszes italok eladásának ügyére vonatkoznak, a következők: 1. Az eladás helyiségeit négy osztályba sorozza. Ezek között legyenek először oly házak, melyekben helyben el nem fogyasztható sör adathatik el csupán. Azután enged olyanokat, melyekben helyben elfogyasztható sör adathatik el. A harmadik osztályú házak azok lennének, melyekben helyben el nem fogyasztható pálinka adatnék el. Végül követel vendéglőket, melyekben idegenek és utasok számára m i nd e n n e m ű szeszes italok áruitathatnak. 2. Követelte e házak számának korlátolását, még pedig városokban a népesség, vidéken a távolság és népesség számának figyelembevételével. 3. Az engedély csak egy évre adassék, és különösen a pálinka eladására feljogositó engedélyekért fizetendő díj felemeltessék. Az engedélyeket a közigazgatási közegek adják, ne a pénzügyérség. 4. A törvénysértő korcsmárosok visszaesés esetében veszítsék el engedélyöket. 5. A pálinkaházak vasárnapokon egész nap zárva maradjanak. Ugyanazt követeli a vendéglőkre nézve is, kivételt állapítván meg az utasok és az ott étkezőkre nézve. 6. A pálinka eladása eltiltandó ott, hol nagy néptömeg szórakozás vagy üzleti czélból jött össze. 7. Tilos a szeszesitalok eladása füszerkereskedésekben. Az ügy nagy horderejének biztos tudatában levő parlamenti bizottság itt közölt elveit azonban elvetette a parlament. A pénzügyminister fiscalismusához csatlakozott a privilegisták önzése s ezeknek áldozatául estek a nemzet legszentebb életérdekei: erkölcsi, physiologiai és vagyoni jóléte. Letértek a helyes útról. Visszatértek az iszákosság előmozdításának gyáva rendszeréhez. Alább fogom c rendszert ismertetni. Csak évtizdek múlva ijedt meg a brit, bűnének iszonyú következményeitől. Ne gondolják a szabad kereskedelem itt alkalmazni kivánt elvének barátai, hogy a mai szigorú törvényhozás tehetetlensége és czéltalansága indoka az erkölcsi pusztulás terjedésének. Esztelen előbbi törvények alkották meg a mai állapotokat. Nekem meggyőződésem, hogy azon népeknél, melyeknek munkás osztályai az iszá-