Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 2. szám

U4 1)R. FEKETE GYULA /. A rendszerváltozások korszaka. Angolországban először a XIII. században találkozunk korcsmákkal, melyek csakhamar mutatták sajátságos jellegüket. A korcsmárosüzletet sohsem tekintette az angol tiszteletreméltónak (respectable) s már 1285-ben, előfordult gyakori panaszok miatt, megtiltatott a bor és a sör eladása az esteli harangozás után (»taverns should not be open for the sale of wine and beér after the tolling of the curfew«). III. Eduárd uralkodása alatt csak három borház engedélyeztetett Londonban. Az 1497-ki törvény jogot adott a hatóságoknak belátásuk szerint megtilthatni a sörházak nyitását. S mig másutt mai nap sem gondolnak a korcsmáros jellemével, már ama régi angol törvény meghagyja a hatóságoknak, hogy szigorral ellenőrizzék a korcsmárosok magaviseletét. Nagy érdekű az 1552-ki törvény, mely csak városoknak engedélyezett korcsmákat, mert azok a rendellenességek gyúpontjai valának. E törvény Londonnak 40, Yorknak 8, Bristolnak 6, minden más városnak csak 1 korcsmát engedélyezett. Háromszáz év múlva ugyanezen elven nyugvó rendezést javasolt a parlamenti szakbizottság; de mivel a korcsma mindenütt egyesek és a kormányok gazdag aranybányája, sehol sem szeretik a limitatio becses elvét. Az angol is jókorán letért a helyes útról, mert már 1604 óta sok bor- és sörház engedélyeztetett, s ismétlődtek a visszaélések miatti panaszok. Ez időben egyébként, helyesen, már maga a részeg állapot büntettetett. Mivel azonban a kereskedés szigorú óvrendszabályoktól ment volt, már 1623-ban az iszákosság földjének gúnyolták Angliát (the land of drunkards). Ez volt az európai művelt osztályok részegeskedésének aranykora. Azon században Németországban is szokásos iszákosok közé degradálta magát a birói, tanári és papirend. A biró részegen ült a tanácsteremben, a tanár részege" ment a kathedrára. Minthogy az iszákosság igen nagy mérvet öltött, 1654-ben kimo datott, hogy új engedélyek kiadása két évre eltiltatik. Mivel azonban maga az udvar s a gentry továbbra is kicsapongott, különösen a franczia porok ivásában, nem volt senki többé, a ki akadályt gördített volna a bűn növekedése elé. Negyven évig tartott a részegeskedés szégyenletes időszaka. Panasz tétetvén, hogy a franczia pálinka versenyez a hazaival, egy társulat nyert engedélyt arra, hogy bor és malátából pálinkát készíthessen. Ezen rendszabály végzetes lön Angolországra nézve. Az 1688-ki forradalom után, a szabad kereskedelem elve mellett virágzott ugyan a szeszipar és kereskedés, de egyúttal sülyedt a nemzet. Azért már III. Vilmos megtiltotta a szeszesitalok kicsiben eladását előzetes engedély nélkül. Ezután következett a sok rendszerváltozás. Majd egészen szabad volt az eladás, majd kisebb-nagyobb korlátozd-