Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 2. szám

I IO DR. HEH. FAUS/.TIN De van egy másik körülmény is. Nem felel meg a természetszerű fejlődésnek s azért önmagában valószínűtlen, hogy az ugrás a büntetési tételek szigorításában fog mutatkozni. A társadalmi tudományok fejlődése; azon felismerés, hogy a társadalom a szó valódi s nemcsak átvitt értelmében organismus, s hogy organicus törvények uralma alatt áll, — mind nagyobb elismerésre juttatják azon igazságot, hogy a büntetés a bűntettnek nem csak nem egyedüli, de nem is főpalladiuma. A bűntett elleni társadalmi védelem abban áll, hogy a bűntettek szülő okai felkutattatnak s a mennyiben ez nem lehet, paralysáltatnak: abban, a mit az anthropologiai iskola büntetési pótszerek«-nek nevez. Büntetés esetén a büntetési rendszer s a büntetések végrehajtási módja sokkal nagyobb eredményeket biztosit, mint a.büntetési tételek vagy a büntetések tartalmának szigorítása, Valóban, józan észszel nem fog senki csak egy bűntettet is a magyar btkv 2. §-ának teherlapjára irni. 4 A mi ezen 2. czikk 4. §-át illeti, helyesebbnek tartom a magyar btkvet, mely 2. §-ában nem ment ennyire. S bármily szépen hangzik is szabadelvűség szempontjából az erre vonatkozó ministeri indokolás, nézetem szerint nem czáfolja meg azon két főérvet, melyet ellene felhozni lehet: a res judicata tekintélyét az ehhez fűződő fontos társadalmi érdekkel, s a kivitel gyakorlati nehézségét, sőt nem egyszer lehetetlenségét. Ezeket csak egyes esetekben képes csökkenteni, de elhárítani nem, a §-ba felvett azon intézkedés, hogy ezen visszaható erő »csak a büntetésre« terjed ki. A büntetés tehát csak »a jogérvényes ítélettel megállapított bűntett« alapul elfogadása mellett változtatható meg, illetve enyhíthető. Sokkal plausibilisebbnek látszik ugyanezen czikk 2. §-a; de csakis látszik : »ha valamely cselekmény megszűnt büntetendő cselekményt képezni*. De ki fogja ezt megállapítani? Természetesen a bíróság. De kételkedhetni-e abban, hogy a »ténykérdés« s a »jogkérdés« olyatén teljes elválasztása, a minő itt szükségkép feltételezendő, absolute lehetetlen? S minő lesz az eljárás ? Az intézkedés szellemét, de a dolog természetét is tekintve, a bizonyítékok újra felvételének mellőzését kell feltételezni. De alkalmas lesz-e ily eljárás arra, hogy a büntető eljárás czélját elérje ? Ezt feltétlenül tagadnom kell. Mi a büntető eljárás czélja? A bűntett 4 Ezzel nem akarom azt mondani, a mit mindig tévedésnek tartottam s a mi most már nem is mondható uralkodó véleménynek, hogy t. i. a magyar btkv mindenben s feltétlenül szigorúbb az előbbi büntető gyakorlatnál. Eleinte sokan voltak e tévhitben. S minthogy a btkv ellenesei részéről a btkv drákói szigorát hallották emlegetni, sokáig nem is lehetett kiverni fejőkből. Nekem, a ki mindig azt állítottam, hogy a kettő közti különbség nem abban van, hogy a btkv szigorúbb a fennállott gyakorlatnál, hanem abban, hogy az előtt nem volt rendszer, most meg rendszer van, egy esetben valóságos ad hominem argumentummal sikerült az ellenvéleményt meggyőznöm. Felmutattam egy felsőbiróságilag is jóváhagyott Ítéletet a btkv előtti időből, mely szerint egy lopás büntette miatt a vádlottak egyike 6, másika 8 évi börtönbüntetésre Ítéltetett.