Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)
1884/21 / 2. szám
104 DR. HEIL FAUSZTIN Ezek képezik a büntetendő cselekmények másik nagy csoportját: a kihágásokat, rendőri kihágásokat stb. Amazok azért büntettetnek, mert »jogsértök«, emezek azért, mert »veszélyesek«. És helyesen mondják ezen iskola követői, hogy az e két kategóriába tartozó cselekmények, a dolgok benső természetének felforgatása nélkül egymással össze nem téveszthetők, egyik osztályból a másikba át nem helyezhetők; a mi a benne rejlő ellemondásnál fogva a törvényhozói mindenhatóságnak sincs megengedve. Abban is teljesen igazat kell adni ezen iskola követőinek, hogy e felfogás helyességét nem alterálhatja azon körülmény, hogy a második kategóriába tartozó valamely cselekmény (kihágás) esetleg súlyosabb büntetéssel sujtatik, mint az első kategóriába tartozó (bűntett). Lehet a jogsértés oly jelentéktelen és csekély, s lehet a »veszély« oly nagy, hogy ezen büntetési arány nagyon is indicálva s igazolva van. De a büntetés a cselekmány benső természetét meg nem változtathatja; ezt lehetlenné teszi a dolog természete. A kő kő, az arany arany marad, s a kőből nem lesz arany azért, mert értékét a forgalom az aranyéhoz egyenlő vagy még nagyobb értékre emeli. A másik rendszer a franczia iskola rendszere. A büntetendő cselekmények osztályozásának alapját nem a »cselekmény benső természete« képezi, hanem »a cselekményre szabott büntetés«. A büntetések pedig a franczia rendszer szerint háromfélék: criminalis, correctionalis és rendőri büntetések. A büntetendő cselekmények ezekhez képest szintén háromfélék, s bűntettek, vétségek vagy kihágások lesznek a büntetés szerint, melyek sújtatnak.1 »Merénylet az igazság ellen, — mondja Rossi — a törvényhozói despotismus apotheosisa ; mintha azt mondaná a törvényhozó a közönségnek : az emberi cselekmények benső természetével ne törődjél, csak a hatalmat nézd, s ha azt látod, hogy ez egy embernek fejét veszi, légy meggyőződve, hogy az nagy gazember volt«. Mennyiben indokolt e kifakadás, itt fejtegetni nem szükséges, mert tény, hogy a magyar btkv a correcrionalisatio elfogadásával nem a franczia rendszert fogadta el. Ellenkezőleg; a magyar btkv az olasz renszer, az ontológiai igazság álláspontján áll s a büntetendő cselekményeknek két lő kategóriáját fogadja el, mint az olasz iskola. Csakhogy a büntetendő cselekmények első főosztályát, a büntettek, a vera et propria delicta osztályát, két alosztályra osztja: a »bűntettek« s a »vétségek« alosztályaira. 1 A toscanai codex az első, a sardiniai codex a másik rendszer álláspontján áll.
