Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 1. szám

2 KOVÁTS GYULA történt, az kisebb jelentőségű, habár a dispensatiók kedvéért a Rómába való menetel eltiltása képezi a semmi esetre se kicsinyelhető kiindulót. Hazánkban jogászok és történészek egyaránt nem méltatták a házassági pátens horderejét. Pedig ebben a pátensben a hazai történet egy darabja játszik és abból kapjuk a hazai mértéket arra nézve, hogy a pátens óta folyt hazai legislatiónk fejlődését a latra tudjuk vetni. Nem kicsinylendő tekintet még a törvényhozóra sem. A kibontakozásra törekvésnek még mai nap is vissza-vissza kell térni a házassági pátensre. A házassági pátenssel kezdődik nálunk tulajdonkép az állami, habár alkotmányellenes házassági törvényhozás. A mi hazai törvény csak kelt a házassági pátens előtti időben, arról ismeretes, hogy az csak az egyház házassági jogát közvetítette. A mely ezt tette, a törvényt hozó test, kisebb-nagyobb mértékben mindig az egyházzal volt össze nőve. A Kálmán hires házasságkötési törvénye, de desponsatione conjugali in facie ecclesiae fienda, nem egyéb mint zsinati határozat s igy is kezdődik: Piacúit sanctae synodo Később persze a zsinati határozat és a törvény között megvan a formai különbség, a mi azonban soha sem vitt az önálló állami házassági törvényalkotás gondolatára. Mindig csak az egyház házassági jogának érvényre juttatásáról van szó. És ez mindaddig igy maradott, mig József császár nem nyúlt bele, az alkotmányosság szempontjából erőszakosan, a házassági jog keretébe. A mily hatalom hozta be nálunk a házassági pátenst, ugyanez a hatalom tudta csak fentartani — ideig-óráig. A magyar nemzet életében rövid négy év (1786—1790) az, mely alatt egy átalános házassági jogrendezés az erejét éreztette. Innen túl a házassági pátensből csak egy nagy vívmány maradott fenn és ez az, hogy a protestánsok egymás közti házassági ügyekben a kánoni jog nyomása alól kiszabadultak. Az 1790/1 évi XXVI. t.-czikk részökre meghagyta a házassági pátenst. Ez a vívmány a vegyes házasságokra is áthatott és pedig a jozefinizmus segélyével. Hiába mondotta ki azt az 1790/1. évi XXVI. törvényczikk, hogy a vegyes házasságok a katholikus szentszékek hatáskörébe esnek, mely hatáskörben azok a kánoni jog szerint voltak elbirálandók. Az in integrum restitutio még a vegyes házasságokat illetőleg sem volt egészen szabadon keresztül vihető. Sok bajt okozott. Az egyház és állam küzdelmei a vegyes házasságokban adtak egymásnak találkozót. Ezen időből még oly fejedelmi