Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - A totalisateur - Csemegi kitüntetése

SZEMLE 79 képezi, azt többé meg ne engedje s megakadályozására szükség esetén a törvényes kényszereszközökkel éljen. A kerületi elöljáró a versenyteret tartó berlini „Unionsclub" elnökéhez, 1880. november 24-én ama megkeresés írásbeli közlése mellett oly értelmű rendeletet intézett, hogy kényszereszközök elkerülésének terhe mellett e megkereséshez alkalmazkodjék. 1881. ápril 4-én visszavonta ugyan e rendeletét, de 1881. május 10-én újból hatályba léptette. Ezen utóbbi rendelkezés ellen az Unionsclub törvényes határidőben keresetet indított, kérvén, hogy a rendelet hatályon kivül helyeztessék, mert a totalisateur használata nem szerencsejáték, hanem az pusztán csak fogadások közvetítésére szolgál. A niederbarnimi járási választmány csatlakozott eme jogi felfogáshoz, s mult évi június 10-én kelt végitéletével el is rendelte a neheztelt rendelet hatályon kivül helyeztetését; de a potsdami kir. közig, járásbíróság az ügyész felebbezése folytán mult évi szeptember 24-én kelt végitéletével felperest alaptalan keresetével elutasította, mert maga felperes következőkben irja le a totalisateur berendezését és működését: A totalisateur az Unionclub mint a versenypálya vállalkozójától a versenytéren felállított üzleti helyiség, mely eddigelé a versenyfuttatások alatt 3 marknyi bemeneti díj mellett mindenki számára nyitva állott. E helyiségben korlátok jelzik a helyeket, hol a betétek nagysága szerint a versenyfutó lovak győzelmére fogadhatni, s e betétek eddigelé 3, 5, 6, 10, 20, 50 és 100 markban voltak megszabva. Az illető korlátnál meg kellett mondani a ló számát, melyre az ember tenni akart s a betét lefizetése mellett bárczát nyert a betevő nyugtatványul, melyen a betét s a ló száma volt feljegyezve. A minden lóra tett betétek számát s ezen betéteknek összegét egy táblás gépezet mutatta. A betéteknek elfogadása minden egyes futtatás megkezdésével bezáratott. Az Összes betétek Összegéből az Unionclub 6°/o-nyi tantiémet von le a maga részére. A futtatás után a tantiéme levonása után megállapíttatik a futtatásban nyertes lóra tett betétek összege, viszonyítva a többi lovakra tett betétek Összegéhez (a nyereség százalékszáma) s azután a pénz a nyertesek közt betéteik arányában elosztatik. Jogi tekintetben utal a felebbviteli biró a játék és fogadás törvényes defimtióinak hiányára s a magánjogi írók egész sorára hivatkozva fejtegeti, hogy a különböző nézetek játék s fogadás tekintetében abban találkoznak, hogy a két fogalom föküíönbségét a jogügylet indokában és czéljában keresik s felteszik, hogy az egyszerű fogadás játékká "válik s a játék jellegét Ölti magára, ha a fogadás eredeti indoka, t. i. az, hogy mindenik fél saját állítását akarja igaznak elismertetni, háttérbe — viszont a nyereségvágy indoka előtérbe lép. Ha a felek, mondja Vangerow, csak azért vitatkoznak, hogy fogadjanak, s a fogadó főleg a nyereséget tartja szem előtt, a fogadás külalakja alatt játék rejlik. — A totalisateurÖn kötött fogadások közelebbről vizsgálva nem egyszerű fogadást képeznek, hanem egymással összekötött fogadások alakjába öltöztetett szerencsejátékot. A fogadó a fogadási bárcza megvétele által reményvételt köt. A szerződés a fogadó és a totalisateur vállalkozója között létesül. — A totalisateurÖn kötött fogadás elveszti ez által a tiszta fogadás jellegét, mert a totalisateur vál-