Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - A bűnvádi eljárás és reformja

A BŰNVÁDI ELJÁRÁS ÉS REFORMJA 75 férhetlen az igazsággal, (minthogy a bűnösséget a vád tartozik igazolni, s nem szabad azt a vádlottól mesterkélt kérdések által kicsikarni) : ezen nézetet túlzásnak jelenti ki és pedig azért, mert a vádlott kihallgatása nemcsak védelmi, hanem egyszersmind vizsgálati eszköz az igazság kiderítése érdekében. Ép ugy túlzásnak jelenti ki azon másik nézetet, mely szerint a vádlott minden megengedett eszközzel feleletadásra bírandó; túlzásnak azért, mert senki sem kényszeríthető, hogy maga ellen tanúskodjék, s mert az e czélra használt bármely erkölcsi vagy anyagi kényszer a kínvallatás felélesztése. A helyes itt is a középút, vagy is : a vádlott kihallgatásának intézménye fentartandó, de a vádlottnak szaA felebbezés kérdése a legvitásabb kérdések egyike Olaszországban is, s reánk nézve annyival fontosabb, mert törvényhozásunk bölcsesége iránti bizodalmunk alig enged kétséget arra nézve, hogy azj esküdtszéki intézmény nem fog behozatni. Megjegyzi szerző, hogy a felebbezés pártolói biztosítékot látnak benne a bírói tévedések ellen; szerintök bűnügyekben ép oly szükséges, a mily szükségesnek ismertetik el a polgári ügyekben; igénybevételének gyakorisága legjobban bizonyítja szükségét és azt, hogy a nép tudatában s szokásaiban gyökerezik. Elismertetik azonban reformjának szüksége. Szerző a felebbezés eltörlése mellett van, mert a polgári s a bűnvádi perek között lényeges a különbség. Amazoknál a vitatott jogok irott bizonyítékon alapszanak (maga a tanubizonyiték is csak irott bizonyíték jellegével bír a polgári biró előtt). Az irott bizonyítékot felülvizsgálat alá lehet bocsátani. A szóbeliség, a contradictorius eljárás s az erkölcsi meggyőződés elvein alapuló bűnvádi pereknél ellenben a felülvizsgálat absurdum, mert a szóbeli bizonyítási eljárásnál részt nem vett felsőbb biró az első biró benyomásait fel nem élesztheti, s az azok sugallta Ítéletet alaposan el nem bírálhatja. Nem felel meg a czélnak, hogy t. i. a bírói tévedések elleni biztosíték legyen; mert a végtárgyalásnak megújítása s ismétlése esetében sincs benne biztosíték az iránt, hogy a felsőbb biró határozata helyesebb. Hát még ha a végtárgyalás nem ismételtetik, s a felsőbb biró csak, többnyire tökéletlen végtárgyalási jegyzőkönyv alapján itél! Ellentétben áll a modern bűnvádi per alapelveivel, mert a szóbeliség helyébe az Írásbeliséget lépteti, a jegyzőkönyv sterilis olvasását a termékeny contradictorius eljárás helyébe, s a végtárgyalási jegyzőkönyv vagy az első biró Ítéletéből kiderülő törvényes bizonyítékok rendszerét az erkölcsi meggyőződés helyébe, mely a szóbeli tárgyalás által nyújtott bármely elemből meríti criterionjait. — Az igazságszolgáltatás hanyatlását eredményezi, mert megakadályozza, hogy a legkétségtelenebb bűnösség esetében is gyorsan köbadságában álljon felelni vagy hallgatni. 9. Felebbezés és revisio-