Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - A bűnvádi eljárás és reformja

A BŰNVÁDI ELJÁRÁS ÉS REFORMJA 73 7. A vád alá helyezés (delibatio). Miután szerző a külömbözö törvényhozásokat s jelesül Angliát, Amerikát, Francziaországot, Austriát, Némethont, Belgiumot s hazáját ismertette, azt találja, hogy a külömbözö rendszerek, alapelvök szempontjából, két főrendszerre vezethetők vissza. Az egyik szükségszerűen bíróságot tételez fel, mely mintegy az igazságszolgáltatás küszöbén áll, s hivatása megengedni vagy megtagadni, hogy valamely bünper végtárgyalásra kerüljön. A másik a végtárgyalást a közvádló vádlevelétől teszi függővé, a terheltnek a vádlevél ellen jogorvoslata levén. Az elsőt követi az angol és a franczia rendszer s a külömbség csak a delibatiora hivatott magistiaturában van, mely amott a nagy jury, emitt állandó bíróság, t. i. a vizsgáló biró és a vádkamara. A másik felfogáson alapszik az austriai rendszer. Az első az obligatorius, a másik a facultativ delibatio. Melyik a helyesebb ? »Mi a vád alá helyezés főczélja ? Alaptalan vádak megakadályozása, az, hogy az állampolgár ok nélkül a nyilvános végtárgyalással járó zaklatásoknak és hátrányoknak ki ne . tétessék. Ezen fölötte dicséretes czél elérésére szükséges, hogy az előzetes eljárás önmagában ne okozhasson a terheltnek nagyobb kárt, mint a mely a végtárgyalás elé állításából származik. De a feltétlenül obligatorius delibatio épen oly károk forrása, a melyek problematicus előnyeit nagyban túlhaladják. »Egészen más az, ha a terhelt az érdemlegesen itélő biró előtt a közvagy magánvádló által emelt egyszerű vád folytán, és más, ha birói határozattal megerősített vád súlya alatt jelenik meg. Az első esetben a vádlott helyzetét semmiféle hátrányos elővélemény nem súlyosbítja; s a felmentő érdemleges ítélet folytán minden őt terhelő gyanú eloszlik. A másik esetben ellenben azon tény, hogy egy birói határozat már elegendő gyanujeleket talált a bűnösségre, nem semmisittetik meg egészen a későbbi felmentő Ítélet ténye által; mindig marad a gyanúnak némi árnyéka, mint az első határozat utóhangja, s a felmentő Ítélet könnyen inkább az ügyes védelem, mintsem az ártatlanság valódi igazolása eredményének fog tekintetni.« Az előzetes vád alá helyezés a per befejezését hátráltatja, mi különösen letartóztatás esetében hátrányos. A ki meg akar erről győződni, vizsgálja meg mindazon formaságokat, melyek a franczia s az olasz törvények szerint teljesitendők; a határidőket, melyek megtartandók, a mig a vizsgáló biró kezeiből kijött per a végtárgyalás stádiumába léphet. S ha még hangosabban szóló bizonyítékot akar, kérdezze meg a letartóztatott terhelteket, mit szerző igen gyakran megtett. Ezen rendszer a bűnvádi eljárás legkétségtelenebb elveit is sérti;