Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - A bűnvádi eljárás és reformja

A BŰNVÁDI El JÁRÁS ÉS REFORMJA 71 törvényhozó szerényebb reformokkal fog megelégedni, a melyek mig egyrészt a legnagyobb szükségleteknek megfelelnek, a fennálló rendszertől túlságosan el nem térnek. »Hogy a nyilvánosság rendszere a legújabb időkben annyi jeles párthívekre talált, azt nem is annyira az intézmény benső jóságának, mint inkább azon titokszerű* eljárás szomorú emlékének kell tulajdonitani, mely alatt egykor annyi visszaélés történt, s melynek nyomai az európai codexek legnagyobb részéből mai nap sem tűntek el egészen, s melyek leginkább a franczia codexet követett törvényhozásokban észlelhetők. Ne hajtsuk tehát túl a vizsgálati titkot azon határon, a melyet az Igazság követelményei valóban igényelnek. Engedtessék meg a terheltnek azon részvétel az előkészítő eljárásban, melyet a védelem természetes joga kijelöl, a társadalom jogvédelme által követett elővigyázat folytonos szem előtt tartása mellett. Engedtessék meg a terheltnek a jogorvoslat a vizsgáló biró bizonyos intézkedései ellen. Mérsékeltessék a vizsgálati fogság szigora; egyszeríísittessék s gyorsittassék az eljárás. Kiküszöböltetik ekként az elővizsgálatból mind az, a mi a leginkább ellenszenves s gyűlöletes. Meg lesz oldva végül az elővizsgálat nyilvánossága vagy titkosságának kérdése. S ha az elővizsgálat nem is lesz absolute nyilvános az újítók értelmében, nem is lesz titkos a régi nyomozó per gyűlölt értelme szerint. Lesz, egyszóval, titok ott, a hol azt az igazság érdeke követeli, s egyebekben a felek előtti nyilvánosság (Parteienöffentlichkeit), az az a per összes tényezőinek kölcsönös ellenőrzése, mely leghasznosabb az igazság felderítésére, a bűnösök üldözésére, és az ártatlanok védelmére. 6. A védelem az elővizsgálat alatt. Valamint az embernek természetes joga, hogy személyes integritása ellen intézett támadások ellen védje magát, ép ugy természetes védelmi joga van a becsülete, jó hírneve ellen irányzott támadással szemben. A bűntettel való gyanúsítás pedig ily támadást képez. A védelmi jog azért a gyanúsítással (imputatioval) egyidejű. Nem alapitható tehát a védelem joga »a bírósági működés elleni bizalmatlanság érzetére«, s igy nem helyeselhető azok nézete, kik egy oly védői intézmény életbeléptetése mellett kardoskodnak, mely a birói működés kezdetétől végéig követné a vizsgáló biró lépteit, mint éber őre minden mozdulata szabályszerűségének és törvényességének. Ellenkezőleg, bűntett elkövetése esetén a bírósági működésnek teljesen szabadnak kell lennie, az igazság felderítésére vezethető bizonyítékok biztosítása érdekében. Csak midőn egy határozott személy ellen irányulnak az eljárási tények, veszélyeztetvén jó hírnevét, akkor lesz az illető »terheltté«, s mint ilyen a védelem jogával bír. Azon kérdésre, miben álljon a védelem joga ? a következőkben válaszol szerző : ^Mindenekelőtt külömbséget kell tenni a tulajdonképi elővizs-