Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/20 / 1. szám - Egy általános kötelmi jog szükségességéről, tekintettel a kereskedelmi és az általános magánjog egymáshoz való viszonyára

EGY ÁI.TAI ÁNOS KÖTELMI JOG SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL 23 előnye daczára — a kereskedelmi ige'nyeket teljesen kielégíteni ke'pes nem volt. De ha a római jog nem felelt meg egészen, hol kereshette volna a kereskedelem a szükségelt jogszabályokat, mint a mindennapi forgalom kényszerkövetelménye alatt képződött saját jogi meggyőződésében ; mert hiszen a haladó forgalom színvonalán álló magánjog a középkori szakadozott jogviszonyok alatt nem existált. így a kereskedelemnek önmagának meg kellett teremtenie azon jogot, a melyre szüksége voltA kereskedelmi különjog keletkezésére tehát két fő-körülmény hatott: a kereskedelmi osztály különállása mint külszerü, és megfelelő magánjog hiánya mint belső ok. hí. . A cze'h és az engedélyezési rendszer felbomlásával a kereskedelem a kasztszerüség és a felsöbbségi gondnokság alól felszabadult. Az újkor a kereskedelmet a legdrágább kincscsel, a szabadsággal, ajándékozta meg és a mellett a feltalálások végtelen sora nagymérvű terjedelmet adott neki. Mindenki űzhet kereskedést, nem csak az iparszerü kereskedő, hanem az is, ki csak alkalomodtán lép a nyerészkedés terére. Ez a modern kereskedelmi törvények alapgondolata. Mig a középkori keresked. jog tisztán a kereskedők joga volt, a mai jog a kereskedelmi forgalom joga: világos, hogy ezen tozás folytán a kereskedelmi jog terjedelme bővült, mert most nem csak azt foglalja magában, mit ezelőtt is, t. i. a kereskedők összes üzleti tevékenységét, hanem a nem-kereskedöknek kereskedelmi ügyleteit is. Más tekintetben szűkebb is lett ugyan, mert a kereskedőknek összes, nem az üzletre vonatkozó joga abból jelenleg ki van zárva ; de e helyütt csak a kötelmi jogot tartjuk szem előtt. Az új irány ellen elvi kifogás nem képzelhető, de annál nagyobb a practicus nehézség annak megvalósításánál; mert most mindenekelőtt mellözhetlenül szükségessé lett a kereskedelmi forgalom tüzetes meghatározása: ki kellett jelölni a kereskedelmi ügyleteket. Ezen feladat megoldása azonban, mondhatni, máig sem sikerült és a gazdasági viszonyok folytonos változása miatt teljesen nem is fog sikerülni már azért sem, mivel a kereskedelmi forgalom a nem kereskedelmivel ugy egymásba foly, hogy biztos, kétségtelen és állandó határtjvonni lehetetlen.