Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/20 / 1. szám - Egy általános kötelmi jog szükségességéről, tekintettel a kereskedelmi és az általános magánjog egymáshoz való viszonyára

EGY ÁLTALÁNOS KÖTELMI JOG SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL 21 szabályozza (Goldschmidt, HB. d. Handelsrechts §. 35.), melyet a territoriális urak is respectálnak. Idővel a városok saját bíráskodást nyerve'n, sőt nem egy helyt a kereskedők saját czéhbiróságokban is re'szesülve'n, a kereskedelmiszokásjogszert tesz azon közegekre is, melyek azt biztosítják, alkalmazzák és tovább fejlesztik. így a párisi kereskedők, kik már 1204-ben mint „mercatores hansati" szerepelnek, 1220-ban privilégium utján megkapják az alsóbb bíráskodást. Elükön a prevost des marchands, magister scabinorum áll e's mellette a kereskedők mint „echevins", „jurez" szerepelnek, kik együtt véleme'nyt és bizonyítványt ís adnak a párisi jogról (Wilda, Gildenwesen, 240. és k. 11.). De saját kereskedelmi joggal a kereskedők nem csak otthon, saját városaikban éltek, hanem a külföldön is, sőt külföldön sok helyt még saját bíráskodással is bírtak. így Velencze, mely már az ókorban jelentékeny kereskedelmet folytatott, 991-ben Konstantinápolyban saját kereskedelmi bíróságot nyer (Heeren, historische Schriften, Versuch einer Entwickelung der Folgen der Kreuzzüge für Európa, 216. és k. lapokon.) Nevezetes e tekintetben az amalfi kereskedőknek 1190-iki nápolyi privilégiuma, mely szerint Nápolyban saját bíráskodással bírnak és lotharingi és brabanti János herczeg 1315-iki hasonló privilégiuma a német kereskedőkre és angol I. Eduárd privilégiuma az összes külföldi kereskedőkre vonatkozólag (Goldschmidt, 225. 1. 1. jegyzet). A kereskedelmi osztály ezen külön állásánál fogva kifejlődött a kereskedők joga mint osztályjog, és mint ennek egy része : a kereskedelmi forgalmi jog. Hogy ez a többi osztályok jogától külömbözök, természetes ; mert az osztályok politikai és gazdasági állása egészen más volt. Azonkívül a kereskedelmi forgalom némely új fej lödménye, mint például a váltó, egészen új jogrendezést igényelt, ugy hogy ily esetben egyenlő jogról már csak ezért sem lehetett szó ; a czéhrendszer pedig,melynél fogva keréskedés a czéhen kívül nem is volt űzhető, elég biztosíték volt arra, hogy a kereskedelmi jog maradandólag csakis a kereskedőkre szorítkozzék. így a kereskedelmi jog belső szükségszerűséggel fejlődött és a forgalmi érintkezés növekedésével ezen jog mind általánosabb természetű lön. Különösen az egyes városok egyesülései is szolgáltattak alkalmat arra, hogy legalább kisebb körben egységes jog teremtessék. Példa erre a skót városok egyesülete (Wilda, 254. lapon), valamint a német Hansa-városok. Mindazonáltal a növekedő forgalommal ezen nagyobb részt