Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/20 / 1. szám - Egy általános kötelmi jog szükségességéről, tekintettel a kereskedelmi és az általános magánjog egymáshoz való viszonyára

20 DR. HAUPT ALBERT De lehet, hogy a kereskedelmi és közönse'ges forgalmi viszonyok között nincs is belső különbség, de mivel az.általános jog — akár mi okból - még a közönséges forgalom kívánalmainak sem felel meg egészen, annál kevésbbé elégítheti ki a kereskedelmi forgalom igényeit. Ez esetben a kereskedemi jog csak az általános magánjog minőségének köszöni létét, miből világos, hogy ily esetben a kereskedelmi jog jogosultsága csak az általános magánjoghoz mérten relatív lehet. A kereskedelmi jog létalapjának ezen kűlönfélesége szerint annak szerepe az általános jogfejlődésben is külömbözö lenne. Mielőtt a kereskedelmi jog jelentőségét és jogosultságát kutatnók, — tekintettel arra, hogy nem abstract fogalommal, hanem a kereskedelmi joggal, mint történeti ténynyel foglalkozunk, nem mellőzhetjük, hogy egyszersmind annak keletkezését is fejtegetésünk keretébe belé ne vonjuk mert e nélkül sem a kereskedelmi jog későbbi fejlödményét, sem annak jelenlegi jelentőségét biztosan meg nem Ítélhetnek. II. A középkori kereskedelem és kereskedelmi jog szorosan összefügg a városok történetével, mert a városok az iparosi és kereskedői osztályból képződvén, a kereskedelem is majdnem kizárólag azoknak kezében volt. A hol a város majdnem kizárólag kereskedőkből alakult, ott a városi jog Összeesik a kereskedők jogával ; de a hol a kereskedők a városi polgároknak csak egy részét képezik, ott a kereskedők külön osztályt, szövetkezetet (Gilde) alakítanak, mely saját joggal bír. így Genuában a kereskedelmi czéh külön állással nem bir, míg Florenczben igen (Lastig után Endemann, Handb. d. d. Handels-See u. Wechsel-Rechts. 1881. 13. 1.). Londonban is a kereskedelmi szövetkezet (Gilde) oly szoros összefüggésben van a városi szervezettel, hogy'„Alderman" azonos a városi tanácsossal és a „Guildhall" annyit jelent mint: városháza. (Hülmann, Stadtewesen 244 1.) A kereskedők mindenütt a város előkelőbb osztályát képezik, melynek befolyása az egész városi életre kiterjed és a melylyel szemben az iparosok csak a másodrendű polgárságot képviselik, mely csak ritkán van a teljpolgárság élvezetében (Wilda, das Gildenwesen, 229. és k. lapok). Ez időben a kereskedelmi forgalmat majdnem kizárólag a kereskedelmi szokás (usus, consuetudo, usanzia, stylus mercatorum)