Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)
1883/20 / 1. szám - Egy általános kötelmi jog szükségességéről, tekintettel a kereskedelmi és az általános magánjog egymáshoz való viszonyára
DR. HAUPT ALBERT EGY ÁLT. KÖTELMI JOG SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL 19 czélszerüen el nem bírálhatók, hanem, külön jogrendezést s igy külön kereskedelmi jogot igényelnek. „A kereskedelmi forgalomnak igényei mások" — igy mondja a magy. kereskedelmi törvényjavaslat tárgyalá sára egybehívott értekezlet I. jegyzökönyve is (kiadva a keresked. minist, megbízásából, 3-ik lapon) — „és más határozatokat követelnek, mint a forgalom általában, nem lehetvén azt azon sokkal szűkebb korlátok *) közzé szorítani, melyeket a kereskedelmi forgalom biztonsága és pontossága megkíván". Ezen felfogással azonban ellentétben áll azon tény, hogy az ókor és különösen a római jogélet nem ismert külön kereskedelmi jogot még azon időben sem, a midőn a császárok alatt tetőpontján állott a római kereskedés. Jhering (Geist des röm. Rechts, I. Th. 234. lapon) és mások a jus gentiumot kereskedelmi jognak nevezik ugyan: de ennek csak azon értelme lehet, hogy a jus gentium a kereskedelmi forgalom hatása alatt keletkezett szabadabb jog, melyben a nem-civisek is részesülhettek. De különben a jus gentium sem az alanyoknak foglalkozás szerint meghatározott bizonyos osztályára, sem a forgalomnak egy bizonyos különvált részére nem szorítkozott, hanem általános magánjog jelentőségére vergődött, melynek alapja a naturális ratio és aequitas volt. Igaz ugyan, hogy a római kereskedelem még a virágzás korában is nélkülözte, a modern kereskedelem sajátságait, mert például bizományi, alkuszi ügylet, a forgatható értékpapír előtte ismeretlen volt; de a vétel a kereskedelmi forgalomnak mégis föügyletét képezte ugy mint bármikor, és még sem volt szükség, mint a jelen korban, kereskedelmi és nem-kereskedelmi vétel között különbséget tenni. Megváltozott-e azóta a vételi ügylet, vagy, átalánositva a kéidést, megváltozott-e azóta a kereskedelmi forgalom természete és igénye ? Lehet, hogy a kereskedelmi forgalom annyira különbözik a közönséges magánjogi viszonyoktól, hogy az az általános magánjog elvei szerint vagy épen nem, vagy czélszerüen el nem bírálható, még pedig egészben vagy részben, mindenkorra vagy csak a gazdasági viszonyok idöszerinti állapota szerint. A kereskedelmi és a közönséges viszonyok ezen belső különbsége tehát lehetne terjedelem szerint teljes, vagy részleges, idő szerint pedig változhatatlan, vagy csak időnkénti, és e szerint a kereskedelmi jog jogosultsága is terjedelemre nézve teljes vagy részleges, idöszerint pedig feltétlen vagy relatív lenne. *) Hogy a kereskedelmi forgalom „szűkebb korlátokat" követelne, alig helyes, mert az ellenkezőleg minél nagyobb szabadságot igényel ; hihetőleg a nagvobb szigor értendő. 2*
