Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/20 / 1. szám - Egy általános kötelmi jog szükségességéről, tekintettel a kereskedelmi és az általános magánjog egymáshoz való viszonyára

V Egy általános kötelmi jog szükségességéről, tekintettel a kereskedelmi és az általános magánjog egymáshoz való viszonyára. Dr. HAUPT ALBERT-től. (Első közlemény.) Mióta Francziaország e század elején a modern kereskedelmi törvényhozás nagy müvét, a code de commerce-el megindította, a kereskedelmi jog codificálása Európa majdnem összes országaiban utánzásra talált, ugy hogy jelenleg — Anglia és Helvetia kivételével — alig van európai állam, mely külön kereskedelmi törvénynyel nem bima. Mindezen újabb codexek a kereskedelmi forgalom jogi szabályozásánál, ha nem is kizárólag, az u. n. objectiv rendszert fogadták el, a mennyiben a kereskedés tartalmát és terjedelmét első sorban nem az alanyok, hanem az ügyletek minősége szerint határozzák meg. Ez által a kereskedelmi jog oly tág kiterjesztést nyert, hogy a nem kereskedőknek is számtalan mindennapi ügyleteit veti alá uralmának; minek folytán a vagyonjog terén folyvást két jogkört kell szem előtt tartanunk: az általános magán jogot és a kereskedelmit mint speciális jogot. Ha ezen két kör egymástól függetlenül állana, ez nehézséget nem okozna; de a két kör egymáshoz való viszonyában épen az a sajátságos, hogy mindkettő faj szerint azonos ügyleteket foglal magában. így a vétel és ingó dolgok átdolgozásának az elvállalása mindkét körbe esik; azonban a kereskedelmi jog körébe az előbbi csak az ismét eladási szándék, utóbbi csak az iparszerüség és nagyipar feltétele alatt. Ebből a complicatiók végtelen sora keletkezik, ugy hogy méltán kérdezhetjük: mi igazoltsága van ezen megkülönböztetésnek? mi szükség a kereskedelmi forgalmat más jogi megítélésnek vetni alá, mint az általános forgalmat? mi jogosultsággal bir a kereskedelmi mint speciális jog? De nem felesleges-e ezen kérdés, midőn számtalanszor melyek olvassuk, hogy a kereskedelmi forgalom oly sajátságos jelenségeket és viszonyokat teremt, melyek az általános magánjog elvéi szerint