Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)
1883/20 / 1. szám - A franczia esküdtszék mint politikai intézmény
ESKÜDTSZÉKI TANULMÁNYOK 5 még nem voltak elkülönítve és ugyanazon büntetés alá estek. A jogellenes szándék és vétkesség megkülömböztetése még nem szolgáltatott alkalmat a ténykérdés complicátiójára ; mert a dolus — mai szólásmódot használva — minden bűntettnél a tényálladék alkatelemét képezte, ugy hogy a jogellenes szándék hiánya minden büntetéstől fölmentett.9) Ehhez járult, hogy a büntettek tényálladékai még szabatosan körülírva nem lévén, a vis. stellionatus és iniuria alapvető kategóriái ezen három főszempont szerint a legkülönbözább reatumokat foglalták magukba. Azonkívül minden lex, mely bűntettről intézkedett, külön állandó törvényszéket, külön quaestiót rendelt annak megbirálására : mindegyik törvényszék tehát csak bizonyos határozott bűntett felett döntött. Összefoglalva az eddig előadottakat mondhatjuk, hogy a rendi törvényszékek (quaestiones perpetuae) egyszerű tényálladék fölött a praetor bizonyos határozott és csakis ezen bűntettre irányuló kérdésére, tekintet nélkül enyhítő vagy súlyosító körülményekre, igennel vagy nemmel feleltek (absolvo, condemno, non liquet). A bűnös ség egyszer meg lévén állapítva, annak következménye a büntető törvényszék absolut határozottságánál fogva, úgyszólván önmagától beállott. A praetor a szavazás eredményét csak „fecisse videtur" vagy „non videtur" szavakkal hirdeté ki. Hiányzott tehát a bűnösség és a büntetési tétel iránti határozat megosztása két külön fórum között, mi a modern esküdtszéket oly hátrányosan jellemzi. 10) De másrészt a judicia publica tagjai nem vétettek a nép, hanem az equites vagy senatorok kebeléből. Társadalmi állásuknál, nyilvános szereplésüknél fogva elég alkalmuk volt bizonyos jogi rend fontosságáról alapos meggyőződést szerezni. Történelmi tanulmányaik, a philosophia, a rhetorica és a magánjogban való jártasságuk ahhoz szoktatta őket, hogy az embereket és dolgokat ne homályos érzelmek, hanem az ész dictatumai szerint ítéljék meg. n) Előttük is alkalmaztatnak ugyan még — a mint nem hivatásos és nem jogtudós birák előtt mindig alkalmaztatni fognak — a 9) V. Ö. Feuerbach, Betrachtungen über das Geschwornengericht, Landshut, 1813, 228. 1. 10) „Bei der absoluten Bestimmtheit der Strafgesetze ergab sich die juristische Consequenz des Schuldspruches ganz von selbst. Jene Gerichte sind alsó von unseren heutigen Schwurgerichten wesentlich verschieden, sie sindnicht Schwurgerichte ím technischen Sin ne". Binding, Grundriss zu Vorlesungen über gemeines deutsches Strafrecht Leipzig, 1879. 57. 1. ") Seeger i. h. 120. 1.