Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/20 / 1. szám - A franczia esküdtszék mint politikai intézmény

2 DR. BAUMGARTEN IZIDOR vagyonáról van szó, a törvényt értelmezni nem szabad. A törvényszékek változzanak esetröl-esetre, az ítéletek legyenek egyformák (fixes); mert ha csak a biró egyéni nézetét fejeznék ki, akkor oly társadalomban élnénk, melyben senki sem tudná szabatosan, miféle kötelezettségeket vállalt magára. A tény- és jogkérdés ily elválasztásával találkozunk Rómában és Angolországban. Az esküdtek döntenek a tény fölött, a biró kimondja a büntetési tételt. A birói szervezet ilyforma szabályozása a politikának, a jognak követelménye ; de az igazság is azt kívánja, hogy a nép bíráskodjék a nép fölött. A vádlott ne tartson attól, hogy sorsa oly emberek kezébe került, kik hajlandók rajta hatalmaskodni (portés á lui fairé violence). Rangtársai, azok, kik a vádlottéval hasonló viszonyok közt élnek, birái lesznek, nem üldözői. A nép embere néptörvényszék, a nemes nemesi biróság elé állíttassák, mert „a nagyok mindig ki vannak téve az irigységnek, a nép ítélete reájuk nézve veszélyes lehetne és nem is lehet elvonni tőlük azon privilégiumot, melyben a legalacsonyabb polgár is részesül, hogy t. i. pairjei által ítéltetik el." íme rövid kivonatban Montesquieu tana a bűnvádi igazságszolgáltatás szervezetéről; ezt, nagyban és egészben magáévá tette az 1791. alkotmányozó nemzeti gyűlés, midőn a szeptember 16-áról szóló törvényben az esküdtszékek behozatalát elrendelte. x) I. Fej e z e t. Montesquieu esküdtszéke nem a történeti fejlődés eredménye, hanem doctrinair találmány; fölfogása a\ angol esküdtszék jellegével homlokegyenest ellenkedik. 1. §. A népnek mint olyannak a büntető törvénykezésben a Montesquieu által felállított minta szerinti részesítése, a létező viszonyoktól teljesen eltekintő abstractio müve, merész újítás volt, mely az eddigi, természetszerűleg képződött alakulatok tabula rasajára oly birói szervezetet akart följegyezni, a milyen soha és sehol sem létezett. Igaz ugyan, hogy a büntető jogszolgáltatást nem mindig és nem kizárólag jogtudósok gyakorolták; a nép bíráskodott. De ezen állapot oly föltételeknek felelt meg, melyek a mostaniaktól lényegesen eltérők; hatása csak oly primitív viszonyok közt lehetett kielégítő, midőn a jogsértések és büntetéseik természetéről tisztultabb x) V. ö. A nemzeti gyűlés tárgyalásait illetőleg Buchez et Roux, Histoire parlementaire, II. és V. köt. Az esküdtszék életbeléptetését elrendelő 1792. januárius 15-én kelt királyi proclamatio a hatalmak megosztásának elvét hangoztatja, mint a mely egyedül biztosítja a szabadságot „elnyomás és zsarnokság ellen".