Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/20 / 1. szám - A franczia esküdtszék mint politikai intézmény

Esküdtszéki tanulmányok. DR. BAUMGARTEN IZIDOR budapesti ügyvédtől. I. (Első közlemény.) A franczia esküdtszék mint politikai intézmény. Bevezetés. Montesquieu tana. A continentalis esküdtszék, eszméjével először Montesquieu „Esprit des lois" czímü munkája XI. könyvének Angolország alkotmányáról szóló 6. fejezetében találkozunk, továbbá ugyanazon mnnka VI. könyvének a büntető igazságszolgáltatást tárgyazó III. és IV. fejezeteiben. Diderot és d'Alembert iskolája, az absolut monarchia elleni szellemi harczában, szintén hangoztatta ugyan már a „hatalmak megosztásának" szükségét; de Montesquieu fejtette ki bővebben ezen kedvencz elvét, különösen Angolországra mutatván, mint azon mintaállamra, mely törvényhozási és igazságügyi szervezetében azt tökéletesen megvalósította és általa a polgári szabadságot örök időre szóló biztosítékkal látta el. A polgárok élete és szabadsága fölötti döntés joga ne bízassák állandó collegiumra, hanem a nép kebeléből vett, esetröl-esetre alakított törvényszékre. Ilyen államban a kezűkbe letett és az emberek előtt annyira félelmetes hatalom nem lévén sem bizonyos osztályhoz sem bizonyos hivatáshoz kapcsolva, nyomtalanul fog eltűnni a tömegben. „On n'a point continuellement des juges devant les yeux; et l'on craint la magistrature et non point le magistrat." Tehát a nép bíráskodjék képviselői által. De a nép nem érti a jogot. Itt fog tehát érvényesülni a hatalmak megosztása. Mert a nép csak bizonyos tény fölött döntsön, megállapítva szavazatával, váljon bünös-e a vádlott vagy nem. A korona hivatalnoka — a jogtudós állandó biró — alkalmazza aztán a bűntettre a törvény megfelelő tételét. Ezen működéséhez elég — ha csak a törvény szövegét látja (pour cela, il ne lui faut que des yeux). De veszélyes is lenne többet bizni a jogtudós bíróra, mert szabad államban, akkor, midőn egy polgár életéről, szabadságáról, MAGYAR IGAZSÁGÜGY. 1883. XX. 1. 1