Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 6. szám - A Corpus Juris Civilisből kiszemelt és feldolgozott magánjogi gyakorlati esetek gyűjteménye

578 IRODALOM A. és B. 3. sz., a VIII, A. l., 2. sz., B. 2., a XIV. A., a XV. A., mindenek felett pedig a XXI. A. alatt közölt esetnek előadását. Könyve végén jegyzékét adja a minden egyes jogi esetre vonatkozó, általa egyszerűen átvett, vagy pedig egybeszött és feldolgozott törvényhelyeknek. Ezen folytonos utalás az eredeti forrásokra kétségkívül azt fogja eredményezni, hogy a könyv olvasója, kivált pedig a prakticumára készülő ujoncz jogász, sűrűbben fog a Corpus iuris-ban lapozgatni, mint tán különben tenné, tanácsért fog fordulni a r. jogászokhoz és ezeknek épen számára kiszemelt aranymondásaiból élvezetet és tanulságot meritend ; sőt az egyes kérdések kulcsa egyenes megjelölésének még azon további előnye van, hogy oly jogtanuló is, kinek nincsen alkalma valamely tapasztalt tanárnak vezetése alatt jogi practicumban részt vehetni, vagy idősebb ügybarátok, kik a r, joggal való foglalkozás által civilistikai alapképzettségöket növelni óhajtják, Kissnek könyve alapján magánosan is próbálkozhatnak finom jogi eseteken, összemérve végül mindig saját elbírálási kísérletüket a legnagyobb mesterek elemzésével és megítélésével. Másrészt, közvetlen tapasztalásból ismerve ifjainknak az intensivebb gondolatmunkától való idegenkedését, nem titkolhatom el azon aggodalmamat, hogy azok, kiknek szerző könyvét első sorban szánta, t. i. a jogi tanulók, tudva, hol kell minden egyes esetnek határozott eldöntését keresniök, rendszerint megkimélendik magukat a hosszú fejtöréstől; a fenforgó jogi viszonynak elemzése, a pro és contra szóló érvek felkeresése és latolgatása helyett egyszerűen elolvasandják a responsumot és igy azok nagy részénél el lesz tévesztve a czél, mely a szerző szeme előtt lebegett: a jogászi ész élesítése. Egyébiránt sok esetnél szerzőnk maga is tőle telhetőleg elhárította ezen veszélyt, mellékkérdéseket szúrva közbe, melyekre a források nem adnak választ, igazi vagy álérveket hozva fel, mikre azok ki nem terjeszkednek ; hol pedig e tekintetben még tenni való marad, ott a practicumot vezető tanárnak lesz feladata a szellemileg tunyábbákat is önálló gondolkodásra kényszeríteni. Szerző joggal hangsúlyozza a nehézségeket, mikkel tervének valósítása járt, és melyeket még azon körülmény is fokozott, hogy munkája, egy közvetlenül a római jogászok hátrahagyott iratai felépült esetgyüjtemény, irányra lényegesen eltér másoknak (pl. Girtanner, Pagenstecher, Jhering stb.) hasontárgyú müveitől és mint ilyen nemcsak nálunk, hanem, a mennyire én tudom, általában első kísérlet. Senki sem ismerheti el nálamnál készségesebben ezen nehézségek súlyát meg azt is, hogy szerző velők derekasan megbirkózott; de épen minthogy ö ezek tudatában és szerénységében kartársaitól várja könyve netáni fogyatkozásainak elenyészteté-