Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - A bűnvádi eljárás és reformja

58 1)R. HIÍIL FAUSZTIN válik az új politikai törvényekkel össze nem férővé s teszi szükségessé annak megszüntetését vagy legalább módosítását. Ezen összefüggés még szembetűnőbb azon nemzeteknél, melyeknél a polgárok és az államhatalom közti jogviszonyok alaptörvényileg biztositvák, a mint ezt különösen a képviseleti rendszert elfogadott államokban látjuk. Itt az alaptörvényileg biztosított jogok, vonatkozzanak azok akár az összes állampolgárokra (p. o. az egyéni szabadság, a házjog, a sajtószabadság biztosítása, azon elv, hogy természetes birájától senkit elvonni nem szabad, a tárgyalás nyilvánossága), akár a polgárok bizonyos osztályára (p. o. a képviselői immunitás), kifejlődésöket s kiegészitésökét a bűnvádi eljárásban találják. Ugy hogy azt lehet mondani, hogy az alkotmányos biztosítékok csak e két rendű törvények összhangja által nyerhetnek életet és valóságot. Valóban keserű gúnya, ha például az alaptörvény az egyéni szabadság, a házjog sérthetlenségét állítja fel, de a rendőrség, a közvádló, a vizsgáló biró bűntett gyanújának ürügye alatt szabadon, tetszés szerint letartóztathatná, bebörtönözhetné az állampolgárt, átkutathatná házát, s nyilvánosságra hozhatná féltékenyen őrzött titkait és érdekeit! Azért világos, hogy a midőn a szabadság útjára lépett állam törvénykönyveinek s bírósági intézményeinek reformálásához lát, azokat teljes összhangzásba kell hoznia az alaptörvényekkel, a haladás követelményeivel, a nemzeti jelleggel. A bűnvádi eljárás a nemzeti törvényhozásnak ha nem első, de bizonyára nem is utolsó részét képezi. Sajnálattal constatálja azért szerző, hogy Olaszhonban a bűnvádi eljárás reformja utolsónak marad, s hogy a jogtudósok tevékenysége sokkal kisebb mértékben fordult a bűnvádi eljárás felé. Érdekesen fejtegeti ennek okait az első fejezetben, melyben egyúttal az olasz bűnvádi eljárásnak 1847-ik évtől kezdve történelmi vázlatát adja. De — ugy mond — ha minden jel arra mutat, hogy nincsen messze a nap, midőn a kormány s a törvényhozás a viszonyok erejénél fogva kénytelen lesz hozzáfogni azon munkához, a bűnvádi per reformjához, mely a büntető épület megkoronázásához szükséges, mi lesz az alatt az olasz (hozzátehetjük: mi a magyar) jogászok feladata ? Nézetünk szerint az, hogy azon tudományoknak szenteljék tevékenységöket, a melyek a bűnvádi eljáráshoz vonatkozásban állanak, nehogy a reform ideje azon előkészület nélkül találjon bennünket, mely a nehéz vállalat szerencsés kimenetelének sine qua non feltétele. Valamint a jó katona a harcz közeledtével élesíti fegyverét, ép ugy a hazájuk javát szerető jogászok kötelessége megfeszíteni erejöket, hogy annak idején a törvényhozó az elmélet terén már nagyban előkészítve találja a reform positiv tanulmányozásához szükséges elemeket. »Ne tartóztasson vissza némelyek azon véleménye, hogy az eljárási formaszerüségek nem birnak a jog fontosságával s méltóságával. Szá-