Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - A bűnvádi eljárás és reformja

A BŰNVÁDI ELJÁRÁS ÉS REFORMJA 59 mos tehetség fordult el ezen okból a bűnvádi eljárás mivelésétől; de ezen okot mi nem habozunk előítéletnek nyilvánítani. Előítélet, mert a törvényhozás minden részei választhatlan összefüggésben állanak, minélfogva minden rész egyaránt fontos; és előítélet, mert elvitázhatlan tény, hogy a bűnvádi eljárás tökéletessége mindenkor a polgári szabadság, a népek s a kormányok miveltségének s jólétének hévmérője volt. S az ily jelleggel biró intézmény tanulmányozása szükségszerűen a legszorosabb összefüggésben van a legmagasztosabb erkölcsi, bölcseimi és jogi problemákkak. 2. Az újabbkori reformok. A második fejezet a külföldi újabb reformokat ismerteti, s beható vizsgálat alá vétetnek, jelesül: Németország, Austria, Francziaország, Belgium, Sveicz, Spanyolország. Bármily remek az egyes eljárások ecsetelése ; bármily tanulságos az, mert szerző kiváló ügyességgel ki tudja emelni a lényeget, az intézmények vezérlő elveit, s az olvasó ezen 75 lapon a tárgyalt bűnvádi eljárások rendszerével és szellemével kellően megismerkedik : még sem időzhetünk e résznél tovább, s csak annak kiemelésére szorítkozunk, a mit bevezetésül az összehasonlító jogtudományról mond: »Ez mutatván ki a jog állapotát a reális életben: mások észleleteire és tapasztalataira támaszkodva, elkerülhetjük azon tévedéseket és csalódásokat, melyek oly könnyen érik azt, a ki az intézményeket csak a ratiocinium szerint akarja megítélni. Az összehasonlító jogtudomány ugy a létező intézmények jóságának mint a behozni czélzott újítások hatályosságának hasznos és termékeny mérője, s eltávolítja az ábrándok veszélyét. Az összehasonlító jogtudomány azonban nem egyetértelmü a külföldi törvényhozási momentumok egyszerű átnézésével. Ezt hinni nagy tévedés volna. A mint mindenesetre a hazai mult törvényei különíts tekintetbe veendők, — pedig a tanulmány, mely nem volna folytonos gondos tekintettel mindarra, a mi jót a hazai hagyomány nyújt, sohasem juthatna oly eredményekre, a melyek a jogi lelkiismeretnek s az ország sajátszerű jellegének megfelelnek — ép oly elégtelen s értéknélküli maradna azon tanulmán}-, mely ismereteinek forrását egyedül a hazai tapasztalatra szorítaná. A hazaszeretet nem fátyolozhatja el az értelmet. Nem szabad feledni, hogy a jót s a helyest mindenütt keresni kell, s nem kizárólag az illető állam mindig szűk határai között. Különösen ma, a haladás lázas nyugtalanságával, s a művelődés győzelmeivel szemben, végzetszerű volna az önerőben való kizárólagos bizakodás. »Nem mellőzhető hátrány nélkül a reformok terén haladottabb külföldi törvényhozások segélye. Részrehajlatlanul és gondosan kell tanulmányoznunk azon vívmányokat, a melyek intézményeinkkel hasznosan assimilálhatók, s a melyek helyzetünkhöz s hajlamainkhoz illenek. Ámde nem együgyű, szolgai utánzás legyen vezérelvünk, hanem a józan és helyes