Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - A párbaj büntetőjogi fejlődése és jelen állapota az európai államok újabb törvénykönyveiben. Ötödik közlemény

A PÁRBAJ BÜNTETŐJOGI FEJLŐDÉSE ÉS JELEN ÁLLAPOTA STB. 53 0) A párbajban okozott sértések büntetése szempontjából a pápai codex különbséget tesz egyrészt sértő és kihívó, másrészt sértő, de kihívott között. (Lásd Holland, Magyar Igazságügy XVIII. k. 411.1.) Az elsőre a közönséges testi sértésnek büntetésekét fokkal, az utóbbira egy fokkal súlyosbítandó. Például, ha a testisértés nem súlyos, a párbaj esetén kívül 1—3 évi közmunkával büntettetik, párbaj esetén a sértő és kihívóra nézve [két fokkal lévén emelendő] a büntetés: 5—10 évig terjedhető gályarabság, a sértő, de kihivottra nézve pedig [egy fokkal emelendő] 3—5 évig terjedhető közmunka leend. (L. a fokokat.) Ha a párbaj halállal végződött, a túlélő sértő feltétlenül halálbüntetést szenved, de még a megsértett és kihívott is, ha a szenvedett sértést követő 24 óra után, tehát a felhevülés lecsillapodtával, vívatott a párbaj. A becsületsértést követő 24 órán belül vivott párbajesetben, ha a megsértett, de kihívó megölte ellenfelét, örökös gályarabsággal, ha a megsértett és kihívott tette ezt, 10—15 évi gályarabsággal büntetendő. A toscanai codex szerint a párbajban okozott sértések 3 hó —5 évi fogházzal (carcere) böntetendök, a halálos kimenetelű párbaj pedig 3—10 évi kényszermunkával (casa di forza). A testi sértéssel végződő, valamint a halálos eredményű párbajra nézve még a toscánainál is enyhébben intézkedik a sardiniai codex. Igaz ugyan, hogy a halálos párbaj a toscanai codex értelmében is csak vétséget (delitto) képez, csakhogy ez a kettős felosztást fogadta el, azaz csak vétséget és kihágást ismer („Le azioni punibili a tenoré del presente Godice si chiamano deliti; le trasgressioni sono sottoposte ad altre leggi") s azért a véfség nevezet alá foglalt tetteket is súlyosan bünteti; de egész más jelleget nyer a halálos bárbaj, ha azt a sardiniai codex vétségnek minősíti. E codex már a hármas felosztási rendszert vallja, s a mit bűntettnek nem minősít, arra nemcsak a dehonestáló büntetési nemek nem alkalmazhatók, hanem még a szabadságvesztés is csak rövidebb időre terjedhet. Vérségnek lévén a halálos párbaj minősítve, büntetése a tk. 26. §-ában a vétségekre elősorolt büntetési nemek között legsúlyosabb, t. i. carcere, melynek minimuma egy éven alól nem szállhat le. A testi sértéseket a közönséges testi sértésekre elfogadott osztályozás szerint különbözteti meg; tehát a tk. 538, 539. és 544. §§ alapján enyhébb esetben 6 hóig, súlyosabban 6 hó—2 évig terjedhető fogházzal bünteti. D) A segédek a pápai codex értelmében feltétlenül büntetendők, a sardiniai szerint feltétlenül büntetlenek, a toscanai pedig középúton halad. Nem bünteti azokat, kik kiegyeztetésre, vagy legalább a párbaj enyhítésére törekedtek, ellenben száműzetéssel bünteti, kik ezt elmulasztották. E) Az izgatókat (instigatori) mind a három btk. bünteti, valamint egyetértenek abban is, hogy a párbajra okot szolgáltató súlyosabban büntettessék. A toscanai és sardiniai btk. ezenkívül a büntetés enyhítése czéljából még oly speciális intézkedést is vettek fel, melyhez hasonlót a már ismertetett btkvekben sehol sem találunk. Megengedik t. i., hogy a rendszerinti büntetés még enyhébbre változtatható legyen. A toscanai szerint a párbajra megállapított fogház, valamely várban eltöltendő egyszerű letartóztatásra (custodia honesta) a sardiniai szerint pedig fellebbezésre (confino), azaz bizonyos helyen különben szabad tartózkodásra változtatható át. Olaszországra vonatkozó fejtegetésünk hiányos maradna, ha nem terjesztenök ki figyelmünket azon törvényhozási törekvésre, melynek czélja az volt, hogy a politikailag egyesitett Olaszország részére egységes büntető törvénykönyv alkottassék. Még 1866-ban