Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - A közigazgatási bíráskodás szervezéséről Magyarországon

48 DR. LÁNCZY GYULA fejtett vezérelveket és szervezeti módozatokat, egy formaszerü indítvány pontozataiban összegeznem: Mondja ki a magyar jogászgyűlés : I. A magyar állampolgárok közjogi természetű és szabadsági jogosítványainak biztosítása és oltalma czéljából, ezen jogosítványoknak és kötelességeknek törvényes szabályozása a közhatalom illetékes tényezői által foganatosítandó. II. Az ezen közjogi természetű jogosítványok, mint alkotmányos alapjogok érvényesítése és gyakorlata körül támudható perviták eldöntése a bírói hatalom hatáskörébe tartozik, melynek bíráskodása e téren törvényileg tüzetesen szabályozandó. III. A közigazgatási jog terén a közigazgatási bíráskodás intézményének megalapítása egy hatályos, egységes bírósági szervezet teremtése által eszkozlendö, melynek hatásköre az állami és önkormányzati igazgatás minden ágaira, jelesen a pénzügyi bíráskodásra is kiterjed. IV. Ezen közigazgatási bíráskodás gyakorlása közigazgatási szakbiróságokra ruháztatik, melyek rendszere a következő elvek alapján alakítandó : a) A közigazgatási eljárás szabályai az állami és Önkormányzati igazgatás minden fokán törvényszerüleg kötelező módon megállapittatván, közigazgatási vitás jogügyekben az eljáró egyes közegek is, valamint az érdekelt felek a tárgyalás, határozat és végrehajtás tekintetében egy szilárdan s egyöntetüleg meghatározott rendhez és eljárási szabályokhoz kötendők. b) Minden törvényhatóságban egy első folyamodású közigazgatási törvényszék alakittatik az államigazgatási, önkormányzati és birói elem kellő érvényesítésével és tekintetbe vételével s a birói érdekeletlenség, függetlenség és ügyképesség biztosítékai alapján. c) Felső fokban a közigazgatási és törvénykezési pályán működött kiváló erőkből és tekintettel egy pénzügyi tanács alakithatására, egy közigazgatási főtörvényszék szerveztetik, melynek tagjai a birói függetlenség minden biztosítékaival s attribútumaival felruháztatván, a kir. Curia tagjaivei minden tekintetben egyenrangúak. d) Ezen bírósági szervezet hatásköre kiterjed mindazon jogviszonyok elbírálására, melyek a közigazgatás illetékességi keretében akár magánfelek közt, akár közhatósági intézkedés folytán vitásakká váltak. e) A közigazgatási bíróságok ítéletei nem szorítkoznak csupán a jogszerűség kérdésére, nem csupán semmitő jellegűek, hanem az ügy érdemében döntök s ennélfogva végrehajtási hatálylyal birók. f) A közigazgatási bíráskodás törvényes hatáskörében a rendes bírói hatalom teljével lévén felruházva, az országos főtörvényszék a törvények és mindennemű rendeletek jogérvényességének vizsgálatára is illetékes. g) A közigazgatási peres eljárás a nyilvánosság, szóbeliség és közvetlenség vezérelveire fektetendő. h) A közigazgatási bíróság illetékességét a közhatóságokká! szemben önmaga állapítja meg s a közte és a közigazgatási hatóságok között felmerülő hatásköri Összeütközések eseteiben végérvényesen dönt. V. A közigazgatás és a rendes bíróság, valamint a közigazgatási bíróság s a rendes bíróság között felmerülhető hatásköri összeütközések elbírálása törvényileg szabályozandó és egy, e végre alkotandó birói fórumra ruháztatik. VI. A közigazgatás terén a polgárok jogoltalmának kiváló tényezőiül : a) a közhivatalnokok hivatali ténykedése kÖzbeu elkövetett vétségek és büntettek miatt magánosok által emelt bűnvádi fejelentések és panaszoknák érvényesítése a büntető eljárás közrendelkezései szerint s az érdekelt közhatóságok illetéktelen beavatkozásától menten, törvényileg biztosittassék;