Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 5. szám - A jászkunok személyes és birtokviszonyainak történelmi és jogi fejtegetése

470 GYÁRFÁS ISTVÁN A JÁSZKUNOK SZEMÉLY ÉS BIRTOKrészletes felosztásra (értve hogy ne az egész közös határ, hanem ennek csak egy része osztassék fel) 11,698, nem szavazott 5544 frt redemtió. (Melléklet XIV. sz.). Ez eredmény következtében sokan úgynevezett száraz vagy földetlen redemtiókat vásároltak össze, s midőn a tényleges felosztás ideje közelgett. 1858-ban küldöttség neveztetett az egyesek redemtiőjának hiteles megállayitására s a vitás kérdések eldöntésére, s ennek munkálata szolgált a kiosztás aránykulcsául. Melléklet XV. sz.). Érdekkel bir felemlíteni, hogy a jászkun ketület az 1745. évi kiváltságlevél értelmében az országos felkelésekben résztvenni tartozván, e kötelességét több izben hazafias lelkesedéssel teljesítette is; hogy azonban egy felkelő sereg kiállításának nagy költsége egyszerre túl ne terhelje a községeket, már a mult század közepén egy felkelési pénztárt alkottak, melybe a községek redemtiójuk arányában évenként ötezer irtot fizettek. Ezenkívül még a megváltáskor közösen fenhagyott Páka és Mérges puszták jövedelme kerületi gazdasági pénztárba folyt be, s ebből fedeztettek a tisztviselők napi díjai, elöfogatai és más a közteher könnyítésére czélzó kiadások. Midőn azonban a közviszonyok az absolut korszakban nagy átalakuláson mentek át, a községek közhatározata folytán Páka és Mérges puszták 1855. évi július 7. Karczagon tartott közgyűlés elé terjesztett mérnöki terv szerint, a községek között, ezek redemtiója arányában természetben felosztattak; mindegyik községi közbirtokosság a neki át adott részt átvette, s mint a redemtus közbirtokosság vagyonát kezelte, haszonbérlet utján jövedelmeztette, utóbb több jászkun községi közbirtokosság saját részét eladta, vagy jövedelmét bizonyos czélra alapítványul kijelölte stb. Később a felkelési pénztár is felosztás alá kerülvén, ebből mindegyik község osztályrésze szinte redemtiója arányában állapíttatott meg. Majd midőn a kerületi közgyűlés 1861-ben 93,699 frt házi adó kivetését rendelte el, ezen évi ápril 16. tartott közgyűlés ez adónak egyes községekre felosztása aránykulcsául, hivatkozással a felkelési pénztár és Páka puszta elosztási alapjára, szinte az 1769-ki egyes községi redemtiónalis összeget fogadta el. Melléklet XVI. s z. Az absolut korszak megszűntével az 1861-ben összeült országbírói értekezlet a jászkun kerületi bíróságokat elébbi hatáskörükkel visszaállította. A redemtióból eredő magánjogi viszonyokra nézve legújabban a községek rendezéséről szóló 1871 : 18. t.-cz. rendelkezett, midőn a községi háztartásról szóló VIII. fejezetnél a 108. §-ban kimondja, hogy az 184-8: 25. — a jászkun kerületekről, ezek közigazgatásáról rendelkező t.-cz. 15. §-ban érin-