Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)
1883/19 / 5. szám - A jászkunok személyes és birtokviszonyainak történelmi és jogi fejtegetése
VISZONYAINAK TÖRTÉNELMI ÉS JOGI FEJTEGETÉSE 471 tett — a redemtióból eredő magánjoyi viszonyokra és haszonvételekre nézve ugy intézkedik, hogy ezek, a mennyiben törvényesen jelenleg fenállanak, azon törvény értelmében továbbá is érintetlen fenmaradnak. Az 1876. év igen nagy változást idézett elő a jászkunok politikai életében. Az ez évi országgyűlésen alkotott 33. t.-cz. t. §. a 17. 18. 19. pontok szerint a jászkun kerületek Önálló törvényhatósági lételét megszüntette, a jász- és nagykun kerület Szolnok megyével egyesittetett, a kiskun kerületből 7 község Pest-Pilist-Solt, a 8-ik Dorozsma, Csongrád megyéhez csatoltatott. E területi kiigazítás folytán egyesitett törvényhatóságok vagyonáról rendelkező II. fejezet értelmében, a jászkun kerületi közös vagyonok s pénztárak egy vegyes küldöttség által a három testvér kerület között 1878. decz. 9. egyesség utján felosztattak; mindez azonban a redemtióból eredő magán jogi viszonyokat sértetlen hagyta, sőt az ünnepélyes egyességnél, ugy a Dorozsmát a jászberényi széképületből illető rész e város redemtiója arányában adatott ki, valamint a közös pákai és felkelési pénztáraknak az egyes kerületek közt az 1876: XXXIII. t.-cz. 6. s köv. §§-ai értelmében eszközölt felosztásánál a mindegyik kerület összesitett redemtiónalis összege szolgált aránylagos osztó kulcsul azon alapon, hogy Páka puszta a három kerület közösen redimált birtoka volt, a felkelési pénztár is egyes községekre redemtiójuk arányában kivetett összegekből alakalt. Végre a Szolnokon épített új megyeház költségei viselése a jász és nagykun községekre szinte ezen egyes községek redemtiója arányában vettetett ki Legutóbb midőn a jászközségek 1882. ápril 16. a fentebbi felosztás útján nyert közös vagyonok iránti intézkedés végett küldöttségileg értekezletre összejöttek, elhatároztatott, hogy ha idővel a jászberényi volt kerületi székház iránt intézkedni szükséges leend, „a közös czél felett a redemtió kulcsból folyó dikák többsége szerint döntenek." Ezek szerint az 1745-ki megváltásból származó, s 126 éves gyakorlattal megerősített, jászkun földbirtokra vonatkozó magánjogi viszonyok mai napig alapelveiben változatlanul fenmaradtak. Megerősítette pedig e birtokjogi viszonyokat a hosszú gyakorlat, számos kerületi rendszabály, és nádori leirat, utóbb az 1840: XXX. t.-cz. oly módon, hogya jászkunkerületek ben, s ezeknek egyes községeiben a teherviselésnek, s mind e mai napig a redemtióból származó birtokjogok használatának aránykulcsa a redemtió összege vagy (a mi ezzel egy jelentésű) az ennek arányában birt tőkeföld vala, s ennek alapján történtek a redemtió óta akár egyesség, akár perrel a közös földeknek egyéni felosztásai.