Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 5. szám - A jászkunok személyes és birtokviszonyainak történelmi és jogi fejtegetése

468 GYÁRFÁS ISTVÁN A JÁSZKUNOK SZEMÉLYES ÉS BIRTOKértendö; s így e kedvezmény csak a redemtus földbirtokosoknak adatott. így értette azt az ugyanez évi 30. t.-ez. a jászkun kerületek községeiben behozandó összesitésrél s arányosságról, melynek megalkotása ez országgyűlésen hosszas tanácskozás és többszörös izenetek váltása után sikerült,\ E törvény által a nemesi közbirtokosságokban a határbeli haszonvételekre nézve gyakorlatból behozandó arányosságról szóló 1836: XII. t.-cz. a jászkun kerületekre is némi módosítással kiterjesztetett ; az 1. §-ban kimondatott, hogy ez ügvben a kérelmezési jog a birtokos lakosokat illeti, ezután ugy ezen, mint a 2. §. az eljárást szabja meg; a 3. §. igy szól: a tagosítás kulcsául szolgál kinek-kinek mostani birtoka váltságának mennyisége, végre a 4. §. szerint a költségeket minden birtokosok birtokuk arányában viselni kötelesek. Az erről szóló törvényjavaslat tárgyalásakor kimondatott az országgyűlésen, hogy a jászkunok birtoka a megváltásban gyökerezik, birtokuk akkor keletkezett, mikor magokat megváltották, következőképen a váltság mennyisége a legbiztosabb, legmeghatározottabb kulcs. Hogy üt is a birtok alatt csak redemtus birtok értendő, a fentebbiek szerint önként következik. Az pedig, hogy itt nem bel, hanem redemtus külbirtok, földbirtokról van szó, kitetszik abbói, hogy e törvényben : tagositandó határról, ennek feléről, ötödéről van említés téve, ez pedig belbirtókra péld. házra, udvarra, kertre, szőlőre stb. nem vonatkozhatik. Az idők folyama alatt a jászkunság belkormányzatában több visszaélések merültek fel, s midőn hazánkban 1830. körül a szabadabb eszmék mind hangosabbak lőnek, azoknak megszüntetése végett a Jászkunságban is mozgalmak keletkeztek, melyeket az 1836-ban tett közgyűlési intézkedések sem elfojtani, sem lecsendesíteni nem tudván, az 1843. évi országgyűlésen a jászkun kerületek belrendezése tárgyában törvényjavaslat készíttetett, mely hosszú vitákra s a két ház között több izenet váltásra adott alkalmat. Ezen úgynevezett coordinat ionalis munkálat 67. §-ban kimondatott, hogy »a közlegelő használata iránt az alatt, mig a törvény rendszerinti utján arányosítás vagy tagosztály be nem hozatik, az illető községek előterjesztése és előleges vizsgálat után a szabály fog rendelkezni ; de a közös használatból senkit, a ki fekvő értékkel bír, kirekeszteni nem lehet." Mielőtt azonban e javaslat törvénnyé válhatott volna, az országgyűlés eloszlott; a jászkunok váltsági százados ünnepe 1845. május 20. nagy fénynyel megtartatott, s a coordinationalis mozgalmak végre az 1848-ki törvények szabadelvűségében nyertek kifejezést, melyek szerint az 5. t.-czikkben a jászkunság az eddig helylyel igen, de figyelembe nem vett szavazattal