Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 5. szám - A jászkunok személyes és birtokviszonyainak történelmi és jogi fejtegetése

466 GYÁRFÁS ISTVÁN A JÁSZKUNOK SZEMÉLYES ÉS BfRTOKiétre. Ezek között legfontosabb az örökösödésről szólö 4. 5. és a birtok adásvételéről alkott 6. szabályok, melyek a jászkun birtokjogot illetőleg részben ma is érvényben vannak; s tagadni nem lehet, hogy ezek mély belátással, s a jászkun birtokok jogi természetének teljes ösmeretével szerkesztvék. Nemcsak a mult évtizedekben, de napjainkban is lehet hallani felemlitését azon jogtalanságnak, mely a jászkun ősi javakbani örökösödésnél nyilatkozik az által, hogy a fiúk az ősi ingatlan javakból leánytestvéreiket a váltság összeg aránylagos részével készpénzben elégítik ki, mert ezen javak csak fiágat illetnek. E jogtalanság azonban elenyészik, ha a többi magyar birtokokkal párhuzamba állítjuk a jászkun javakat. Verböczy Htk. I. R. 21. cz. szerint az oly magyar nemesi birtokok, melyek részint szolgálatokért, részint pénzért is szereztetnek, tekintettel a szerzés alapját képező, s csak fiág által teljesített szolgálatokra, csak fiágat illetnek, s ezekből a fiúk a leányokat a szerzés pótlékául tekintendő pénzből aránylag kifizetik. Ez eljárás teljesen hasonlít a jászkun ősi ingatlan javakra nézve kimondott szabályhoz, mert mindegyik egyenlő szerzési alapokon nyugszik. Az 1745. május 6. kelt kiváltságlevélben a királyné a jászkunoknak birtokaikat ezer lovas katona kiállítása és felkelési kötelesség elvállalása, tehát fiág által tehető hadi szolgálatok, ezenkívül ötszáztizenötezer írt váltság összeg lefizetése mellett adta és ajándékozta; s mint a nemesi hasonló szerzésű vagyonoknál, ugy a jászkun birtokokra nézve is állani kell a hazai törvény azon intézkedésének, hogy a részint szolgálat, részint pénzért szerzett vagyonok a fiágat illetik, s ezekből a leányok csak a szerzési pénzösszeg aránylagos része által — a mi a jászkun birtokoknál a redemtio fizettetnek ki. A VI. stat. 2. §-ban emiitett elővételi jog szinte a redemtus lakosok jogai védelmét czélozza; a VIII. stat. 4. §. azon fontos szabályt tartalmazza, hogy mivel egyes jászkun község a privilégiumok ereje szerint együttvéve földesuraságot képvisel, a kebelében végrendelet és maradék nélkül kihalt lakos javai azon községre szálljanak, s ennek jövedelmeihez csatoltassanak. A jászkunoknak felkelési kötelessége az 1800. 1801. 1802. 1804. 1805. és 1808. évben hozott törvények által igénybe vétetett. 1800-ban a jászkun és hajdú kerület egy egészen új ezredet, nádor ezred név alatt saját költségén teljesen felszerelve állított ki; jászkunságra esett 800 ujoncz a községekre rendemtio aránylag vettetett ki; az ezred felszerelésére pedig, a már régebben alakított felkelési pénztárba befizetés végett, az e czélra már elébb évenként minden forint