Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - A közigazgatási bíráskodás szervezéséről Magyarországon

A KÖZIG. BÍRÁSKODÁS SZERVEZÉSÉRŐL MAGYARORSZÁGON 45 eltérve az eljárás vezérelvéül proclamálja a nyilvánosság, szóbeliség és közvetlen contradictorius tárgyalás teljes érvényesítését, mint az^ eljárás főszabályát, melytől eltérés csak bizonyos kisebb fontosságú esetekben s a felek közös megegyezése folytán lenne megengedve. Midőn ezt ajánlom, nem egy szabadelvű perrendtartási elv keresztülvitelének doctrinair következetessége vezérel. Ámde én át vagyok hatva azon tudattól és gyakorlati szükség érzetétől, hogy az önkény és visszaélés ama cynikus merészsége és csekély koczkazatú biztonsága, melyet közigazgátási szervezetünkben az Írásbeli bürokratikus ügyintézés kizárólagossága, főleg az alsó fokozatokban elharapódzni engedett: az a rákfene, mely a közigazgatás terén a jogbiztonságot aláásta s a közállománynak igazságérzékét megmételyezte, egyedül a szóbeli eljárás éles fegyverével, a teljes nyilvánosság napvilágánál lesz sikerrel kiirtható. Ez azonban távolról sem azt jelenti, hogy a szóbeliség és nyilvánosság a közigazgatási per minden mozzanatában érvényesüljön. A kik ezen egész közigazgatási eljárással és szervezkedési kérdéssel a tételes törvényhozások alapján foglalkoztak s ismerősök, azok igenis jól tudják, miszerint nemcsak ott, a hol mint Francziaországban az Írásbeliség elve egészben véve, bár ott is távolról sem kizárólag, az uralkodó, hanem Porosz- és Osztrákországban is — a nyilvános szóbeli tárgyalásokat megelőzőleg, a vizsgálati s előkészítő tényeknek egész sorozata, írásbeli uton történik. Ennélfogva senkinek, és nekem bizonyára legkevésbbé, nem juthatott eszébe, hogy Magyarországon is ezen eljárási mozzanatok és a törvény által rendelt előkészítő tények, azaz a. hivatali elővizsgálat és az azzal összefüggő előkészítő bizonyítási eljárás ne a legegyszerűbb írásbeli procedúra szerint történjék. Magától értetődik, hogy a végrehajtó hatalmat az eljárás minden stádiumában, a hatályos képviselet s a felebbezés joga megilleti. A közigazgatási bíráskodás hatályának leglényegesebb kellékei közzé tartozik, hogy ezen bíróság illetékességét a közigazgatási hatósággal szemben mindig önmaga állapítsa meg; hogy a hatásköri összeütközések esetei közigazgatási bíróság és közhatóság között, ezen bíróság által döntessenek el. Concha ur is hangsúlyozta ezen elvet, melyet a porosz és osztrák törvény concedált., Én ennek oly sarkalatos fontosságot tulajdonitok, hogy a jogászgyűlés elvi kinyilatkoztatásai sorába felvétetni inditványozám. Mert ha ezen hatásköri döntés a rendes közhatóságra bízatnék, akkor az egész közigazgatási bírósági intézmény hatálya megsemmisülne; ha pedig egy külön birói fórumra ruháztatik, akkor az ügymenet a közigazgatási bíróságnál annyira megnehezittetnék, hogy az egész intézmény megzsjbbasztatván, a jogkereső felekre nézve gyakorlati értékét veszítené. Hiszen a közhatóság s a szakbiróság közötti hatásköri összeütközés a közigazgatásban valószínűleg igen gyakori lenne : e részben nem szabad magát illusiókba ringatni. Különböző oldalokról, de mindig bizonyos ámulattal haliam