Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)
1883/19 / 1. szám - A közigazgatási bíráskodás szervezéséről Magyarországon
A KÖZIG. BÍRÁSKODÁS SZERVEZÉSÉRŐL MAGYARORSZÁGON 41 vezethető vissza, mely a járási tisztségek alapvető tárgyalásai és határozataiban észlelhető. Szemelőtt kell továbbá tartani, hogy már első fokban a járást tisztviselő előtt merülnek fel inte'zendő ügyek, melyeknek közigazgatásjogi, contentiosus természete, még a közhatóság közbelépte nélkül is egészen kétségtelen. Ilyenek p. o. a vízjogi és gátrendészeti ügyek, melyek szomszéd földbirtokosok vagy községek között vitásak; vagy a községi illetőség s abból folyó betegápolási, tartási kötelezettségek eldöntése két vagy több község között stb. Ha ilyetén közigazgatási vitásűgyek már első fokban egy szakképzett, részrehajlatlan — bár egyes — hivatali közeg előtt olyatén szabályszerű eljárásban tárgyaltatnak, mely a tény és jogkörülmények lehető teljes és biztos érvényesítését engedi, akkor a felek számos esetben már ezen első igazgatási határozattal befogják érni és lefognak mondani a felebbezési jogorvoslat használatáról, melynek túlságos igénybevétele nemcsak birói, de egész kormányzati rendszerünknek egyik betegsége; azonban oly betegség, melynek forrása magának a rendszernek gyarlóságaiból ered. Minden vármegye és önálló törvényhatósági joggal felruházott város székhelyén, illetve kebelében, egy első folyamodású közigazgatási biróság szerveztetnék. E törvényszékben a rendes bíróságnak egy e czélra állandóan vagy legalább több esztendőre delegált tagja, esetleg annak helyettese, képviselné a rendes birói elemet. Továbbá állandó helyet foglalna benne egyik közigazgatási tisztviselő, ki a kellő elméleti és gyakorlati szakképességgel birván, állami kineveztetése folytán az érdekeletlenség és helyi befolyásoktól való függetlenség attribútumaival felruháztatott. A bíróságnak ezen tiszti ülnöke egyúttal elöadóképen működnék, mely előadói tisztben egyes esetekben a szükséghez képest más állami vagy önkormányzati tisztviselők által helyettesíthető lenne, kiket azonban szavazat nem illetne. A biróság többi ülnökei a törvényhatóság területén lakó azon kiváló polgárok sorából vétetnének, kik értelmiségük törvényismeretük, jellemük, politikai és anyagi függetlenségük által, a birói hivatás méltó betöltésének kellő biztosítékait nyújtják. Ezen tiszteletbeli ülnökök, önkormányzati kijelölés alapján, kezdetben több esztendőre, későbben élethossziglan királyi kinevezés által ruháztatnának fel a közigazgatási birói jelleggel. Számuk a törvényhatóságok terjedelme szerint, törvényhatóságonként körűlbelöl 9—21 között változnék. Azonban egy-egy bírósági tárgyalásban legfeljebb három ilyetén tiszteletbeli ülnök vehetne részt, és az állandó kinevezett tagokkal egyenjogú szavazattal birna. Az összes ülnökök teljes érdekeletlenségének biztosítása czéljából azon törvényes intézkedések lennének alkalmazandók, melyek az angol békebiráknak a Quarter Session-ek mint Appellate jurisdiction-ben való részvételére nézve, az „in propria causa" fogalma alá vonható esetekben fennállanak; továbbá azon rendelkezések, melyek az osztrák cs. kir. Verwaltungsgerichtshof „belső berendezése czéljából" (über die innere Einrichtung) kibocsátott 1876. aug. 5-ki összministeri szabályrendelet 4. és 9. pontjai alatt részleteztetnek. Ezeknek actualitása és fontossága első folyamodásban, a helyi és rokonsági viszonyok közvetlenebb találkozása és behatásai között,