Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)
1883/19 / 1. szám - A közigazgatási bíráskodás szervezéséről Magyarországon
38 DR. LÁNCZY GYULA indokolásában, az osztrák kormányférfiak e részben bizonyos aggályoknak adtak kifejezést. A cassatorius hatáskör védelmében többek között a következők foglaltatnak ottan : „Es würde die Aufgabe u. die Arbeitslast des Verwaltungsgerichtshofes in das Unabsehbare erweitern, wenn sich derselbe auch mit der Ermittlung u. Feststellung der Thatsachen zu befassen hatte. Nur indem man diese Aufgabe ausscheidet, wird die neue Institution nach unseren Verh'áltnissen praktisch ausfűhrbar. Dagegen i s t nicht zu verkennen, dassdie erhöhte Bedeutung, welche nach den Bestimungen des Entwurfes in Zukunftder Ermittlung und Feststellung des Tat hbestandes durch die administrativen Behörden zukommt,die Erlassung genauer Vorschriften űberdas adminis trative Verfahren, insbesondere über das in Verwaltungsrechtsstreitigkeiten abzuführendeBeweisverfahren, nothwendig machen \V i r d." Magyarországon azonban egészen másképen áll a dolog. Eveken keresztül a közigazgatás terén működvén, azon sajnálatos tapasztalást kellé tennem, hogy a rendes folyamodási útban is a máganfél panasza rendesen és gyakorta túlnyomólag a köröl forgott, hogy a tényállás felvétele és előadása az első fokozatban vagy fokozatokban nem a tényszerű állapotnak hiven megfelelve eszközöltetett, és hogy az eset helyes megbirálása czéljából mindenekelőtt bizonyos ténykörülmények helyesbítése vagy igazolása válik nélkülözhetetlenné. Tényleges administrativ viszonyaink teljes félreismerése, hogy a tényálladék megállapítása vagy előadása körüli megbízhatatlanságnak igazolt vagy igazolatlan vádja, azonnal a tisztviselők polgári vagy bűnvádi kártérítése és felelősségre vonása kérdését felvetni engedné. Még fegyelmi panaszról sem lehet az esetek túlnyomó számában szó. A közigazgatási eljárás bensőbb árnyalatai forognak itt szóban, melyek között a közigazgatási tisztviselő mindig nagv szabadsággal fog mozogni s a melyeket nem lehet a birói vizsgálat és bizonyítási eljárás tényeivel azonosítani. Mindazoknak, a kik gyakorlati pályán működnek s első sorban ügyvéd kartársainknak bizonyára bőséges alkalmuk nyilt, ezen épen nem kellemes viszonyokra nézve közelebbi tapasztalásokat szerezhetni. Ok érteni fognak engem s ennélfogva abban is egyet fognak velem érteni, hogy a közigazgatási bíráskodás az ország lakosaira nézve gyakorlati becscsel és hatálylyal csakúgy birhat, ha a közigazgatási bíráskodás — legalább első fokban a vitás ténykérdések igazolásától, vagy is inkább a perviták alapját képező hivatali tényálladékok ellen emelt panaszok és kifogások megbirálásától el nem zárkózik. Mert a materialis igazságot megállapítani — tényleges viszonyaink közepette — a közigazgatási bíráskodás, e nélkül soha képes nem lesz. Rendes bíróságainkat azonban senki sem akarhatja e térre terelni. A minthogy egyáltalában a birói judicatura egysége és harmóniája szempontjából nem látszik aggálytalannak az' a dualismus,