Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - A közigazgatási bíráskodás szervezéséről Magyarországon

A KÖZIG. BÍRÁSKODÁS SZERVEZÉSÉRŐL MAGYARORSZÁGON 37 ha nern is épen veszélyeztetné, de jogos érvényesülésükben hátráltathatná. Már azért sem lehet a közigazgatást sa bíráskodást egymástól nemcsak ridegen elkülönözni, hanem mint két ellenséges hatalmat egymással szembesíteni. S azért azon közegben, azon bíróban, ki a közigazgatási pervitában ítéletre hivatott, távolról sem elegendő ha az elméleti törvényismerettel bir. Pedig már az sem csekély követelmény, hogy a biró, kinek a sajátlagos hivatását illető törvényismével, jogirodalommal kell lépést tartani, még az összes kormányzatnak nemcsak törvénybeli, hanem szűnettelen növekvő, széles rendeletbeli anyagát is folytonos evidentiában tartsa s abban birói tökélylyel, a részletekig jártas legyen. Feltéve, hogy ezt követelhetnök a rendes bírótól — az a birói képességnek még mindig csak egyik eleme. A közigazgatási bíráskodás, ha az a fentebb hangsúlyozott méltó, sőt mellőzhetetlen igényeknek meg akar felelni, ezen törvényismereten kivül, még érzéket is kiván meg a közigazgatási jogviszonyok külön természete iránt, ezen érzék pedig, közigazgatási gyakorlatot. Még pedig nemcsak előkészítő, mintegy mesterinasi gyakorlatot, hanem azon élő foganatos gyakorlatot, melyet a tárgygyal való foglalkozás, bizonyos viszonyok közötti mozgás folytonossága képes egyedül megadni és ébren tartani.*) S ez annyival szükségesebb, minél tévesebb a nézet, mely szerint „a közigazgatási perben a tényállás tisztázása csak másodrendű kérdés" és hogy „közhatóság működéséről lévén szó, már ez állásban nagy biztosíték van arra nézve, hogy a tény nem fog elferdittetni." (Concha.) Ez a nézet valamennyi szerzőnél, ki a rendes bíróság illetékességéért küzd, ismétlődik és kétségkívül nagy jogosultsággal bírhat oly országokban, mint Francziaország és Németország, melyeknek rendezett közigazgatási viszonyai között méltán feltehető, hogy a közhatóságok ténybeli felvételei s adalékai a tárgyilagos igazságnak teljesen vagy lehető megközelítőleg megfelelnek. Austria is ilyen régi rendezett administrativ szervezettel dicsekedhetik. Mégis a közigazgatási törvényszék alkotásáról szóló törvény *) Találó szabatossággal s általános hatálylyal formulázta Sarwey Das öffentliche Recht u. die Verwaltungsrechtspflege. 1880. Tübingen) ezen egész eszmemenetet: Die Mannigfaltigkeit und die Wandelbarkeit der thatsachlichen Verhaltnisse auf dem Gebiete des Öffentlichen Lebens, die vielfachen Schwierigkeiten fü$ sie ebenso wie für die Privatrechtsverhaltnisse, den Rechtsfoff im Wege umfassender Gesetzgebung zu regein, das stete Ineinandergreifen von allgemeinen Normen und von besonderen durch das Öffentliche Interessé und das öffentliche Wohl verlangten. Massregeln, stellen an denjenigen, welcher über diese Verhaltnisse urtheilen soll, Forderungen, welche eine algem ine rechtswissenschaftÜch.e Bildung und die Thatigkeit in Civil- und Strafgerichten oder der Advokatur in der Regei nicht gerecht werden kann. Nur die eigene Anschauung, die Selbssthatigkeit auf dem Gebiete der Öffentlichen Verwaltung im Gegensaz zur reinen Rechtsprechung, die Bekanntschaft mit dem Öffentlichen Lében, seinen Triebfedern, seinen Interessen u. seinen Bedürfnissen, die Sammlung von zahlreichen Erfahrungen auf dem Gebiete der Verwaltungsrechtsprechung selbst gcben die Gewahr, dass auch Rechtsfragen auf diesem Gebiete i n dem Geiste und Sinne der Gesetzgebung und, der Gesammtheit entschieden werden.