Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - A közigazgatási bíráskodás szervezéséről Magyarországon

A KÖZIG. BÍRÁSKODÁS SZERVEZÉSÉRŐL MAGYARORSZÁGON 35 Ehrenamte selber) — mint Gneist nevezi. Ezen quarter session-ek tárgyalásaiban e's határozataiban fekszik az angol közigazgatási bíráskodás súlypontja. ^ A Kings Benchnek joghatósága ezek felett, mint legtöbb felebbezési fórum, egészen sajátszerű e's felette korlátolt. Sajátszerű azért, mert ezen közigazgatásjogi jurisdictio történetileg ugy szállt reá hagyományképen, a Privy Concil csillagkamarájának felosztása után. egyéb közigazgatási természeti ügyek ellátásával együtt. Az eljárás ezen felebbezésekben ma is nem a rendes birói, hanem egészen külön természetű, mely inkább emlékeztet a régi magyar kir. kancellária „mandátumaira", mint a septemviralis tábla decisióira. Végül ezen felebbezési jogorvoslatnak érvényesítése felette korlátolt. Számos speciális közigazgatási törvényben a magánfél annak használatától külön czikkely által egyenest el van tiltva ; más esetekben csak a quarter session külön határozata alapján érvénye sithetö. Azután néhány inkább büntetőjogi, mint rendörigazgatási eset kivételével, tisztán a vitás vagy kétséges j o g kérdésének elvi eldöntésére szorítkozik, igen gyakran magának a hatóságnak, a petty session vagy quarter sessions-ben eljáró békebiráknak önkéntes felterjesztése alapján. Ezen hézagos jelzésből is ki fog tűnni, hogy az angol közigazgatási jog egyáltalában nem a rendes birói hatáskörbe utalt, hanem hogy az a közigazgatási önkormányzat keretében foganatos. Teljesen aláírom én is, hogy az angol intézmények continentalis alkalmazásáról szó nem lehet. De az elvi tanulság, melyet ezen angol szerkezetből meríthetünk, a continensre, hazánkra nézve is a legértékesebb. Ez az eszmény, mely sajátszerű viszonyaik tekintetbevételével, méltán lebeg a continentalis államok előtt, melynek megvalósítására Magvarország törekedhetik, mert történeti fejlődése erre természetes talapul kínálkozik. Ez a rendszer a közhatalmak harmóniáját jelenti, a gyakorlati szükségek és követelmények hatályos kielégítése mellett. A magyar közigazgatási bíráskodás szervezetére vezérelvül tehát én is azt fogadom el, s azt ajánlám a jogászgyülésnek elfogadás végett, melyet Gneist az angol közigazgatási jurisdictio lénye és jellege gyanánt, a következő általános tételben formulázott: „Minden közjogi cognito a birói szervezet rendszerét kell, hogy kövesse: czéljának kétoldalusága azonban m á s n e m ü hatóságokat, fokozatokat s eljárási szabványokat igényel, mint a magánjogok oltalma." (Alle Rechtsprechung über ötfentlkhes Recht gestaltet sich daher nach dem System der Gerichtsverfassung : die Zweiseitigkeit ihres Zweckes aber bedingt andere Behörden, Instanzen u. Procedurformen als der Schutz der Privatrechte. Gneist, Selfgovernement, Communalverfassung u. Verwaltungsgericht in England. 1871-iki kiadás. V. fejezet ) E szerint tehát annak kimondását indítványoztam, miszerint : a közigazgatási bíráskodás gyakorlása czéljából egy ^önálló szakbirósági szervezet alkottassák, alább kifejtendő vezérelvek szerint.