Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - A biztositási jog legújabb codificatiója. Első közlemény

A BIZTOSÍTÁSI JOG LEGÚJABB CODIFICATIÓJA 3 sát oly constructióban, hogy az a biztosítás minden nemére, minden ágára ráilleszthető legyen. Az e'letbiztositási ügyletnek a kárbiztositási ügylettől való le'nyeges különbözőségéből terme'szetszerüen következik, hogy mindkét ügyletre mindenben közös elveket megállapítani és alkalmazni nem lehet. A biztosítási szerződés tekintetében nem construálható oly definitío, mely a fennálló biztosítási nemek mindegyikére alkalmazható volna ; mert a biztosítás két főága, a kár- és életbiztosítás, nem birnak közös alappal és kellékeik is oly különlegesek, hogy azokat, habár rokonok és sokban hasonlók, mint disparat dolgokat egy fogalom alá vonni nem lehet. A kárbiztositás alapja a szenvedett veszteség vagy kár megtérítésében fekszik. Az életbiztosítás a megtakarított összegek gyűjtésében és azoknak egy meg nem határozott időpontban, esetleges kiegészítés mellett, történő kiszolgáltatásában találja gyökerét. A kárbiztositásnál a koczkázati elem alapvető momentumot képez; az életbiztosításnál a koczkázat momentuma is megvan ugyan, de nem képezi nélkülözhetlen kellékét, lényegét. Ily különböző alappal és kellékekkel biró ügyletek jogi constructióját közös definitióval megoldani nem lehet. Az eddigi törvények, a hollandi, a belga, a zürichi törvény a biztosítási szerződés általános definitióját adják. Nem választják el a kárbiztositási az életbiztosítástól. A biztosítást oly szerződésnek határozzák, melynél fogva a biztosító, praemialis ellenérték mellett arra kötelezi magát a biztosított irányában, hogy ennek valamely meghatározott esemény folytán beálló vagyoni hátrányát megtéríti. Az egyes törvénybeli definitiók különbözősége abban áll, hogy a hollandi törvény bizonytalan eseményről, a belga meghatározott eseményről és a zürichi törvény féltett veszélyről szól; mindhárom törvény azonban megegyezik abban, hogy a biztosítottat ért vagyoni hátrány pótlandó. Két különböző, alapjokban és lényegükben egymástól eltérő biztosítási ágnak együttes definitióját megadni nem lehet. Ezen definitiók tehát ez okból hiányosak. De ettől eltekintve, az életbiztosításra egyáltalán nem alkalmazhatók. Életbiztosítási szerződés megkötésénél a biztosítást vevő félnek egyik czélja kétségtelenül az is lehet, hogy esetleg bekövetkezhető vagyoni hátrány elhárittassék; de a vagyoni hátrány nem képezi alkatelemét az életbiztosításnak. Köthető és lebonyolítható életbiztosítás, a nélkül hogy vagyoni hátrány bekövetkeznék vagy hogy annak bekövetkeznie kellene. Valaki biztosítja életét, hogy halála bekövetkeztével egy harmadiknak bizonyos pénzösszeg fizettessék. Meghal oly időben, midőn már végleg keresetképtelen, halála tehát vagyoni hátrányt nem okozott. Biztosítást köt valaki, hogy egy meg-