Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 2. szám - Az esküdtszék kérdése a sveiczi jogászgyülésen

SZEMLE 175 akar szólani, melyek az esküdtszékkel Bern cantonban tétettek. A födologban a társelöadó nézeteihez járul. A jury a berni cantonban az 184G-iki alkotmány által mint politikai és demokratikus intézmény hozatott be. Tény, hogy a régi lelkesedés lanyhult; az intézmény sok hiányt mutatott, a mint azokat az előadó helyesen mutatta ki. Mindazonáltal a nép ragaszkodik az intézményhez, demokratikus vívmánynak tekinti azt. A jurynek megvannak a maga előnyei, ezekhez számítja főleg ama bizonyos élénk, szabad felfogást, mely a döntvények és jogi elvek által feszélyezett rendes bíróban kevésbbé van meg. A jury nem ritkán a kegyelmezés egy nemét gyakorolja, midőn a jogi értelemban bűnöst, néha még ha tettét bevallja is, erkölcsi tekintetekből felmenti. De szóló nem ismer esetet, hogy a jurynek részrehajlás vagy megvesztegetés vettetett volna szemére. Nehézségek merülnek fel ott, hol finomabb jogi kérdések (pl. csalás vagy hamis bukás) kerülnek szóba. Itt a jury kevésbbé alkalmas s egy újabb herni törvény ezen eseteket a rendes törvényszékek elé utasította is. Ezen okból ellenzi szóló a polgári juryt. Különös tapasztalatok tétettek a sajtó utján elkövetett becsületsértéseknél; ezek iránt a jury igen indifferensnek mutatkozik és nehéz a vádlónak jogát érvényesíteni; többnyire felmentés történik. A berni esküdtek erőszakoskodások iránt is igen elnézök; de szigorúak a tulajdon elleni cselekményeknél, és a gyújtogatásnál megtörtént, hogy a bizonyítékokra nézve könnyelműen jártak el. A helyi befolyás a juryre Bern cantonban is tapasztalható; az esküdtek rendesen előre ismerik az esetet, gyakran előre nyilatkoznak is. A jury hátrányai közé tartozik még az eljárás drágasága is. Egészben véve szóló meggyőződése is az. hogy demokratice szervezett államban a jury nem szükséges. A mi a reformokat illeti, első sorban a választási módot kellene megváltoztatni, hogy több intelligentia kerüljön bele; jelenleg ezen elemek többnyire szabadulni iparkodnak a tehertől. Jeanneret, la chaux-de-fondsi ügyvéd ugy vélekedik, hogy a juryt ha egyszer be van hozva, többé eltávolítani nem lehet. Azonban lehet javitni. Hafter frauenfeldi kormánytanácsos: Turgau cantonban már ]852 óta áll fenn a jury és a tapasztalat jónak bizonyította. A nép erősen ragaszkodik hozzá, az 1869-iki alkotmányrevisio alkalmával az eltörlésére tett indítvány nagy többséggel visszautasittatott. A jury hatáskörét korlátozni kellene, ugy, hogy csak fontosabb esetek terjesztetnének elébe. F r e u 1 e r schaffhauseni tanácsosnak volt alkalma az esküdtszéki gyakorlatot külföldön és Sveiczban megismerni. Különbséget kell tenni a jury mint jogintézmény és a jury mint politikai intézmény közt. Előbbi Angolországban 600 év óta áll fenn, utóbbi Franczia- és Németországban 1848 óta. Óvakodni kell az indító okok Összetévesztésétöl, mintha az a mi politikai intézmény mellett szól egyszersmind a jogintézményt is igazolná. Sveiczban a jury mint politikai intézmény se nem szükséges se nem hasznos ; behozatala politikai félreértésnek következménye : Németországo t utánozták, hol a jury egy politikai népjog kifejezése, mely Sveiczban már régen meg van, mivel bíráink nagyobbrészt a népből a nép által választatnak. A jury mint jogintézmény mellett semmi érv nem szól,