Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 2. szám - Az esküdtszék kérdése a sveiczi jogászgyülésen

SZEMLE 173 Összegezve az eredményeket, szerző véleménye szerint a jury nem lényeges kelléke a demokratiának és mellőzése a büntető igazságszolgáltatásban nem fogna -zavart okozni; áll ez ugy a politikai, mint igazságszolgáltatási intézményről; a polgárnak nincs több biztositéka a jury, mint a bíróság előtt. De hát el kell e törülni? Szerző nem megy ennyire, sőt ellenkezőleg fentartását óhajtja, de részletes reformjavaslatokat terjeszt elő. * * A vita menetét a következőkben ismertetjük : Miután az elöadóFavey lausannei főügyész meg nem jelenhetett, az elnök a társelöadó dr. Schneider zürichi tanárnak engedi át a szót. Kijelenti, hogy nem akarja a tárgyat kimerítően megbeszélni, hanem csak mint első akar votumot mondani, különösen azokat emelvén ki. mikben az előadótól eltér. Mi a jury intézményének elve? Erről, valamint a jury eredetéről különbözők a nézetek. Némelyek a keresztes hadjárat idejében alakított „Assises du royaume de Jérusalem"-ben keresik eredetét, tehát abban látják elvét, hogy a vádlott fölött ennek rendi társai, ez esetben mint nemzetbeliei, mondjanak ítéletet ; mások azon angol jogi közmondásra hivatkozva: „de jure judicant judices, de facto juratores," a tény és jog elválasztásában látják a jury lényeges jellegét; mások a „kozlelkiismeret11 megtestesülésének tartják. Szóló azon nézethez csatlakozik, mely a jury eredetét az angol területnek idegen törzsök általi többszörös meghódításában keresi és a juryben azon követelményt látja megvalósítva, hogy az új uralkodók a nép részvétele nélkül ne ítélhessenek. Ennek folytán a jurynek a büntetés kimérésénél is közre kell működni, természetesen a biró útmutatása szerint. Az angol jury csakis a fontos a bb jogkérdések megítélésére van hivatva ; hatáskörének bővítése hozza magával azon bajok nagy részét, melyekre az előadó utalt. A lajstrom készítésére nézve ellenzi a sorsolást; még Angliában is censushoz van kötve az esküdtképesség. Miután bizonyította, hogy az előadó aggodalmai nem az intézmény természetéből, hanem némely törvényhozás helytelen intézkedéseiből vannak merítve, az állandó bíráknak a nép általi választása ellen szól ; a népválasztás elvetendő ott, hol különös szakismeretek kívánatosak, melyek meglétét a nép föl nem ismerheti. A nép a választás által könnyen politikai befolyást gyakorol a bíróra. V u i 11 e genfi ügyvéd ezután felolvassa H o r n u n g genfi tanár ily czímü értekezését: „Az esküdtszék és a polgár-bíróság (tribunal échevinal)" A véleményező érdekes megjegyzéseket tett, de nem tárgyalja a kérdés lényegét. A jury rendszere, a mint az jelenleg a continensen létezik, abban áll, hogy a büntető ügyekben a tény (bűnösség) és a jog szétválasztatnak. A birót köti a jury határozata, azt nem vitathatja s nem is tanácskozhatik a juryvel. Kérdés, vájjon megfelel-e ily rendszer egy jó igazságszolgáltatás követelményének és nem lehetne-e azt azzal helyettesíteni, a mit Németországban Schoffengericht-nek neveznek. Megjegyzi azután, hogy a jury történeti alapját Angolországban