Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 2. szám - Az esküdtszék kérdése a sveiczi jogászgyülésen

SZEMLE 171 fejezése ; ha nincs egyébre szüksége, mint egy kis józan észre és külön ismeretek nem kellenek: akkor alakításának csak egy módja képzelhető. Minden polgár lehet esküdt és nem létezik más Összeférhetlenség, mint a betegség vagy bizonyos közhivatal. De hol látjuk ezen elvet érvényesitve ? Majdnem sehol, még Angolországban sem, a hol census van. Judicium parium-e ez ? Francziaországban, még a köztársaság alatt is, és néhány sveiczi kantonban egy igazságügyi és közigazgatási tisztviselőkből álló bizottság választja ki az esküdteket; hova lesz igy a hatalmak elválasztásának doctrinája ? Ha az administrativ elem van túlsúlyban, a hatalom a juryböl eltávolithat minden nem oda való elemet; üdilon Barrot soha sem tekintetett az esküdti tisztségre érdemesnek. Waadt kantonban egyideig minden polgár felvétetett a jury lajstromába ; néhány év múlva azonban a választás elvéhez tértek vissza. A választás vagy előleges kijelölés utján alakuló jury elvében támadja meg az intézményt; az esküdtek igy valóságos tisztviselők lesznek s nem a társadalom képviselői többé. A juryböl a legegyszerűbb "embereket kizárni annyi mint az intézményt kárhoztatni. Mit érünk el a választással ? Waadt kantonban kezdetben a választás tisztán politikaivá lett; később a nép belefáradt és az esküdteket azon három polgár jelölte ki, kikből a választó-iroda állott. Véleményező azután több sveiczi intézkedést vesz bírálat alá, s igy folytatja: Az eszme, melyen az intézmény alapul, az, hogy a ténykérdés a jogkérdéstől határozottan elválasztatik, vagyis más tényező állapítja meg a büntettet, más a büntetést. Váljon hű marad-e a jury ezen elvéhez, és a büntetésre való tekintet nélkül határoz-e a tény felett? Többféle rendszabályt alkalmaztak, hogy ezt elérjék, de nem hisszük, hogy sikerült. Előre volt mondható, hogy hiába követeljük az esküdtől, hogy semmi tekintettel ne legyen a verdictum következményeire; tények bizonyítják, hogy a jury a birák szerepét ragadja magához s hogy határozata számításon alapszik. Mindenütt tapasztalták, hogy a büntetés ugyanazon befolyással van az esküdtre mint a biróra, csakhogy ezen befolyás itt még veszélyesebb, mert a jury hajlandó felmenteni, mikor a bíró, törvényes szabadságánál fogva, csak enyhébben minősítene vagy büntetne. A jury negatív határozata elvonja a bűnt a kiérdemelt büntetés alól; vagy ha a jury van hivatva a bűntettet minősíteni, mellőzni fog minden súlyosbitó körülményt. A jury döntő befolyását a büntetésre némely törvényhozás annyira belátta, hogy az esküdtszéket enyhítő körülmények felhozására jogosította; tudjuk, mily könnyen adnak helyt az enyhítő körülményeknek. Ezen állapot ""ellenkezik az eszmével, melyet a theoretikusok a juryben megvalósítani akartak. Azonban kétségtelen, hogy az intézmény pártolói nem nézik rossz szemmel a tény és jog ezen Összezavarásár. Egyenesen kívánják, hogy a jury tény és jog fölött határozzon. Azt mondják, az esküdtek úgyis tekintetbe veszik a jogot, mikor a tény fölött ítélnek, tudják a jogi következményt és ahhoz mérik határozatukat; a jury