Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 2. szám - Az esküdtszék kérdése a sveiczi jogászgyülésen

168 SZEMLE A minő kívánatos, hogy az osztrák szabadalmi törvény anyagi határozatai módosíttassanak, ép oly szükséges volna jobb eljárásról is gondoskodni. Dr. Kastner Antal bécsi ügyvéd, f Az esküdtszék kérdése a sveiczi jogászgyülésen. A sveiczi jogászegylet 1881-ik évi gyűlésén, melynek programmját annak idején közöltük (XVI. k. 272. l.j, többek között következő tétel is vita alá Ion bocsátva: „Az esküdtszékek jelentősége és becse a büntetőjog terén a Sveiczban szerzett tapasztalatok szerint". A figyelmet keltett discussióról szóló jelentést csak későn vette szerkesztőségünk, s tárgyhalmaz miatt sorát eddig sem keríthettük. Vázoljuk most a vita lefolyását azon meggyőződésben, hogy a hazánkban épen jelenleg időszerű kérdés tárgyalását közönségünk most is érdekkel fogja olvasni. Véleményt F a v e y lausanne-i főügyész adott be ; dolgozatának tartalma a következő : A jury a Sveiczban nem nemzeti intézmény s ott nem is fogadták azon elragadtatással mint a szomszédnépek némelyikénél. Ha nyilt támadásban nem is részesült, mégis gyakran lehet hallani, hogy hiánya nem volna hátrányos a jogszolgáltatásra. Véleményező nem osztozik e nézetben s keletkezését inkább annak tulajdonítja, hogy a sveiczi magistraturának speciális helyzete van, nem képezvén kasztot, többé-kevésbbé zárt testületet mint máshol, hanem közvetlenebb Összeköttetésben áll a néppel. Az első kísérlet a jury behozatalára a XVIII. század végén történt, a franczia hódítás idején. Azóta több sikertelen kísérlet történt meghonosítására ; a franczia fensöség megszűntével az eszme majdnem végképen el lön ejtve ; s bár voltak criminalisták, kik a franczia és angol tapasztalatokra támaszkodva, az intézményt magasztalták, az ebbeli tanok csak igen lassan tudtak érvényesülni. Nagy politikai válságra volt szükség, az 1845. évi forradalomra, hogy az intézmény behozassék, de még ekkor is nagy ellenzéssel találkozott. Mondhatni tehát, hogy a sveici jury nem a democratia vívmánya ; Sveiczban senki sem tekinti a juryt a polgári szabadság palládiumának; minek következtében azon kedvező helyzetben van véleményező, hogy az intézményt politikai értékétől elvontan vizsgálhatja. A jury elméleti és gyakorlati megítélésénél két álláspontot lehet elfoglalni. Némelyek a politikai szervezet egy alakját és a népfönség gyakorlásának egy módját látják benne ; mások jogintézménynek tekintik, mely a polgároknak oly biztosítékokat nyújt, minőket a rendes bíróságok adni nem képesek. A legjobb igazságügyi szervezet az, mely a legbiztosabban és leggyorsabban deriti ki az igazságot s legpontosabban érvényesiti a törvényt. Ehhez felvilágosodott, pártatlan bíróság, s ha nem tökéletes, legalább észszerű és világos bűnvádi eljárás szükséges