Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 2. szám - A szabadalmi ügy és reformja

SZEMLE 167 A szabadalom értéke annak gyors engedélyezésében és biztos oltalmában rejlik. E tekintetben az ausztriai szabadalom-törvény sokkal jobb, mint a németországi. Az első szerint mindenki büntettetik, ki más szabadalmi jogába nyul; mig Németországban csak akkor felelős, ha rá lehet bizonyítani, hogy a jogsértést szándékosan követte el. Ausztria-Magyarországban a peres eljárás, ha a leirás nem titok, a politikai hatóságok hatáskörébe tartozik ha azonban a leirás titkontartása kéretett, a bíróságok elé. Utóbbi esetben a büntetés csak akkor alkalmaztatik, ha a jogsértés ismételve elkövettetett. A kártérítés tekintetében azonban a német szabadalmi törvény elönyÖsebb, mint az osztrák A kártérítés érvényesítése ugyanis Ausztriában sok nehézségbe ütközik, melyeket a német szabadalmi törvény legnagyobbrészt eltávolított. Ezen nehézségek nem annyira a szabadalmi törvényben keresendők, mint inkább a polgári törvénykönyvben és a polgári perrendtartás hiányaiban A szabadalom tartama 3 és 20 év közt változik. Mig 3 vagy 5 év nem elegendő arra, hogy a feltalálót sokszor tetemes áldozataiért kárpótolja, addig a 20 év több mint a mennyi szükséges. Sok államban oly kényszer is áll fenn, hogy a szabadalommal bizo' nyos idő alatt élni kell. Ezen gyakorlási kényszer jogosult, mert különben a szabadalom czélja, az ipar élénkítése és a felfedezések tökéletesítése, el rem éretnék és a használatba nem vett szabadalom gyakran csak szédelgő eladások tárgyává válnék. Németország a gyakorlási kényszert nem vette fel a törvénybe ; azonban behozta az engedélyezési kényszert (Lizenzzwang), melynél fogva a tulajdonos köteles használati vagy együtthasználási jogát, kártérítés mellett, bárkinek átengedni. E rendszer Németországban még nem igazolta helyességét, de nem is jogosult, mert az ilyen szabadalom gyakran egészen értéktelen. Jogosult azonban és az új szabadalom-törvényekbe felveendő volna az engedélyezési kényszer két esetben: 1. ha az általános használatot a közérdek kívánja ; 2. akkor, ha valaki a szabadalmazott találmányhoz lényeges javítást talált fel és ezen javítás az eredeti találmány nélkül nem értékesíthető. A szabadalom megszűnési okai: lejárat, lemondás és megsemmisítés. Mig a legtöbb állam bírói uton intézteti el a szabadalom megsemmisítési ügyeket és megfelelő perorvoslatoknak ad helyet, addig Ausztriáiban a kereskedelmi minisztérium dönt első és utohó fokon e kérdésekben. De miután a megsemmisítő határozat érvénye a magyar kereskedelmi ministerium hozzájárulásától is függ, ez coliisiókra adhat alkalmat. Az Ausztria és Magyarország között fennálló vám- és kereskedelmi szerződés szerint a szabadalmi űgyekbeni eljárásnak egyenlő alapokon kell nyugodnia; de ma már egyenlő eljárás nem dívik. Ausztriában semmiségi perekben csak ellenbeszédnek adatik hely, ez és a további eljárás a szabadalom birtokosával nem közöltetik. Magyarországban szabályos az eljárás; van kereset, ellenbeszéd, válasz és viszonválasz. Ezen eljárás addig, mig más határozatok nem lépnek érvénybe, az egyedüli eszköz arra, hogy a minisztérium tévedésnek és megtévesztésnek ki ne tétessék.